Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/2. szám (Salgótarján)

A Nógrádi út

általa kiváltott hatás következtében a megye történetében is megrázőak az e napon történtek. A konszolidációs folyamat /1957 - február - 1959/ A korszakban a korábban pártapparátusban, az illegális munkásmozgalomban tevékenykedők voltak a hangadó, hosszú ideig a meghatározónak tartott tényezők. Az 1959. októberi megyei pártértekezlet igy fogalmazott: "...még ma is jelentkezik olyan álláspont, hogy a-szek tásság bocsánatos bűn, hogy az ilyen hibák nem csökkentik a párt erejét." /27o.p./ Uj politikai motivumok megjelenése /1960-1973/ Az uj törekvések az évtizedes, a megoldatlan politikai kérdések megoldását napirendre tűzték: az értelmiséggel-kapcso latos viszony rendezése afkut feladat volt. Számszerű gyarapításukra, a modernizációhoz szükséges jelenlétük elfogadtatására tett megoldási javaslat - korlátozott érvényesülése mellett is - korszakos jelentőségű. /1962-1963/. A kulturális intézmények, feltételek fejlesztésével, társadalmi hasznosságával összefüggő .feladatok kijelölése máig ható /1964/. Annak felismerése, hogy a politikai élet működési zavarainak, indokolatlan feszültségeinek feloldásában, az előrehaladásban döntő fontosságú a párttagok felkészültsége, műveltsége az újdonság erejével hatott /1973/. A visszarendeződés - az alkalmazkodás a központi döntésekhez, a kezdeményezés-nélküliség - időszaka : 1974 -tői. A politikai munkában a szervezési munka elsődlegessége, hangsúlya a torzult állapotokat konzerválta. A nyílt viták helyett a látszategység, a döntések elodázása jellemezte /jellemzi/ a korszakot.