Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/2. szám (Salgótarján)

A Nógrádi út

A gazdaságról Adatok, tények, számok általában jelzik az ipar, a mezőgazdaság fejlődését, történelmi méretű változását, de a számok mögött azonban ott van a sokszínű élet maga, amit megragadni a jelen vállalkozás terjedelmi okok folytán csupán vezérfonalként tud. Nógrád megye gazdasági helyzetét a felszabadulás előtt ugy Ítélhetjük meg, hogy az ország iparilag fejlett megyéi közé tartozott, annak ellenére, hogy tényleges nehézipari jellegű agglomeráció a szénvagyonra települve csak a salgótarjáni járásban alakult ki, a megye nagyobb részén (a balassagyarmati, rétsági, a későbbi pásztói és szécsényi járásban) a mezőgazdasági jelleg dominált, illetve az utóbbi három járásban közel azonos volt az ipar és a mezőgazdaság súlya. Az öt-hat jelentős fővárosi központú gyáron kívül 6o-65 kisebb üzem volt még a megyében. Ezeken kívül 3 villanytelep, 5 kőbánya, 4 téglagyár, 2o-nál több malom, 2o szeszgyár képezte a megye iparát. Még erősebben jellemzi az ipar területi egyen lőtlensége melletti ágazati egyoldalúságát az is

y hogy a me gye gyáriparát a könnyű és élelmiszeripar szinte teljes hiá- nya jellemezte, de a nehéziparban a kitermelő és alapanyagipar mellett a fejlődés lehetőségét biztosító feldolgozó ipar hiány zott, vagy csak csírájában volt meg. A földbirtokokat nézve szembetűnő az igazi nagybirtok hiánya, mert a többség középbirtok volt. Salgótarján és a salgótarjáni iparmedencén kívül kisebb üzemek csak Balassagyarmaton, Romhányban, Felsőpetényben és Nógrádkövesden voltak. A megye gazdasága a háború okozta károk révén a károsult megyék között a harmadik helyen szerepelt. 1. Újjáépítés - földosztás Az ország és így a megye előtt álló feladatot a gazdaság helyreállítása és az újjáépítés jelentette. Megyénkben legelőször