Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/1. szám (Salgótarján)

A megyei irodalmi topográfiából: Szent-Miklóssy Alojz

megyei funkciót is viselt Nógrádban /1819-ben valóságos másod aljegyzővé neveztetett ki/. Bajza véleménye alapján úgy hihető, hogy ennél a néhány megyei vonatkozású adatnál többet nem is igen érdemes tudni róla. Ám engedve a kíváncsiságnak, kicsit részletesebben áttekintve a korabeli irodalmi életet, meglepő következtetésre juthatunk. Ugyanarról a Szentmiklóssyról van itt szó, akiről a kor vezető egyénisége, Kazinczy Ferenc így nyilatkozott: "Tíz esztendő alatt az egész Haza tisztelve fogja zengeni a Pozsonyi tetőktől fogva a Moldvai szélekig a Szentmiklóssy nevet s nemzetünk dicsekedni fog azzal az írójával, akit századok olta várt." "Szemere és Szentmiklóssy az a két írónk, akikre irigykednem lehetne és kellene, ha valakire irigykedhetnem." Berzsenyi Dániel Szentmiklóssyt "mézajkú Aloyzunk"-nak nevezte. Mindezek után nem meglepő, hogy a sokkal kisebb tehetségű és jelentőségű P.Thewrewk József epigrammával tisztelgett a mester Szentmiklóssy előtt: "Chariszok emlőjén Nőtt! a Haza néked örülhet Szép tavaszod néki értt őszi gyümölcsöket ád." A korabeli írói művelt közvéleményre alapozva tehát a 19. század első évtizedeiben Nógrádnak országos hírű költője volt, aki az irodalmi élet egyik vezető alakjának számított. Azonban ugy járt ő is, mint nagyon sok igazságtalanul elfeledett írónk, akiknek pályájából csak egy-egy mozzanatot őriztünk meg. Azt, amikor valamely nagyobb íróval érintkezésbe kerültek. S ez az érintkezési pont gyakran nem a legkiemelkedőbb pontja pályájuknak, sokszor egy fájdalmas összeütközés, vereség fűződik hozzá. Szentmiklóssyt mára már jószerivel csak Bajza nevével kapcsolatban említi irodalomtörténetírásunk, irodalmi hagyományaink, értékeink között pedig csaknem egészen elfeledkeztünk róla. Életrajzát először Toldy Ferenc, a költő saját, meglehetősen pontos levél közlése alapján foglalta össze. Tudjuk hol tanult, adataink vannak közéleti s irodalmi működésére, személyes kap-