Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/1. szám (Salgótarján)
A megyei irodalmi topográfiából: Szent-Miklóssy Alojz
csolatai a korabeli irói levelezésekből számba vehetők. A legizgalmasabb kérdésnek az életútjával kapcsolatban mégis azt tartom, hogy milyen egyéniség lehetett, s erről úgy vélem többet elárulnak azok a kifejező erejű bizonytalanságok, hiányosságok, amelyek a forrásokat tanulmányozva felfedezhetők. Nem ismerjük gyermekkori neveltetésének körülményeit, csak arra van másodlagos utalás, hogy szülei elváltán éltek, és atyja, bár melegen érdeklődött fia sorsa iránt, ő anyja felügyelete alatt, de meglehetősen magányosan nevelődött. Gyermekkori (?) természetére utal az a megjegyzése, miszerint "...akik ismertek azt valják, hogy csupán tűz és elevenség voltam, de hogy pajkos dévaj tetteimért gyakran lakolnom kellett, arra magam is emlékszem." Tizenötéves korában Nagyszombatba került, ahol nem egészen egy évet töltött. I808. áprilisában az iskolából eltávolították, ennek oka/valamilyen elkövetett csíny?/ nem ismert. Hasonlóan tisztázatlanok azok a körülmények, amelyek hatására erdőtarcsai birtoka helyett pesti lakásra vágyott, s megyei tisztségeitől is megvált. S csak részben sejthető, mi van amögött, hogy: "Szentmiklóssy lemondott hivataláról barátainak kényszerítésökre, s úgy hallom Pestre megy lakni. Őneki örökre vége! mondják a szertelen ital egészen elrontotta." Az a Bajza írta e sorokat, ki vitájukat követően, később maga is elismerte, hogy "nem egészen illően bánt" Szentmiklóssy val , akinek tehetségét mindig is nagyra értékelte: "...olly kiváló tehetség volt, aminő költőink közt kevés, de vagy körülményeinél fogva, vagy szándékosan, működése nem állt arányban tehetségével..." Ez az a legfontosabb kérdés, amit a Szentmiklóssy va 1 foglalkozónak megoldani feladata lehet, a költő nagyon is eredetinek tűnő, romatikus arculatú, érdekes, rejtőzködő egyéniségét megközelíteni . A Tudományos Gyűjtemény 1828-iki évfolyamában a fiatal, éppen csak induló kritikus Bajza sorravéve korának ismertebb epigramma-íróit, a legjobbak között Szentmiklóssyról is véleményt mondott. A költő kicsit félvállról vett, lekicsinylő stílusú válasza ingerli aztán arra Bajzát, hogy kíméletlen, lesújtó fölény-