Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/1. szám (Salgótarján)

A megyei irodalmi topográfiából: Szent-Miklóssy Alojz

A. megyei irodalmi topográfiából: SZENT-MIKLÓSSY oALOYZ "De ki tilthatja meg, hogy a szerző ne írjon... A szerző, akárki mit mondjon, valóságos génie, s hogy genie ő arról nem tehet. A tündér istenség keblében él, mozog, hánykolódik, tombol mint szilaj mén; tüzének nyílást kell adni, különben megemésztené ön magát... Akarja nem a,karja tehát, a szerzőnek írnia kell... Kinek mi gondja mit ír, és hogyan? Ö nem nekünk, hanem génieknek ir... Géniek szoktak és tudanak olly dolgokat írni, mellyet sem más, sem magok nem értenek. Azok a szegény theoreticusok! Azok az élhetetlen recensiók firkálói! Ök akadozni, gáncsolddni tudnak, de teremtsenek hát... Theoriát alkotni, recensiókat irkálni könnyű, de teremteni nehéz. Üdvez légy tehát, teremtő genie! hatalmas ész, ki a ragyogó szépségű konyhát feltaláltad, hogy benne egy fazék bökverset s eszmét főzhess, emészteniök, és rágniok a magadhoz hasonló génieknek. Neved élni fog és csudáltatni a veled rokon csuda-elméktől. Üdvez légy!" /Bajza József, Kritikai Lapok, 1831.1.fűz./ Bajza Józsefnek a reformkor kiemelkedő jelentőségű kritikusának és irodalomszervezőjének fenti - tőle megszokottan iró nikus, gúnyos hangú bírálatának tárgya egy vékony kis kötet volt. Címe: Bökversek s Eszmék a magyar nemzeti szín s szellem védelmének ügyében egy művész tévedései s alaptalan gúnyai ellen. Kiadták Pesten, 183o-ban, Főskúti Landerer Lajosnál. Szerzője: Honváry, azaz primóczy Szent-Miklóssy Aloyz, birtokos, ügyvéd, költő. Családja Gömör vármegyéből származik, atyja Szent-Miklóssy László kir. tanácsos, anyja szlavniczai Sándor Krisztina. Aloyz 1793. október 12-én született a gömöri Királyiban, majd tanulmányai után Nógrádban, Erdőtarcsán telepedett le, és itt is halt meg 1849. április 6-án. A megyei irodalmi topográfiában elegendő lenne még megemlíteni, hogy 1817. és 1826. között