Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1986/2. szám (Salgótarján)
Nagybákay Péter: Nagy Iván heraldikai és genealógiai munkássága
De nem csak hangoztatta, hanem a tévedéseket, amelyek jórésze az első két kötetben található, igyekezett szfvós, céltudatos munkával a pótkötetben korrigálni. A levéltárak azóta megteremtett szisztematikus rendezettsége és az újabb, korszerű forrásfeltáró módszerek - kétségtelen, hogy sok tekintetben jóval túlhaladták már Nagy Ivánt, de egy biztos: nem volt túlzás a Századok 1868. évi kötetében megjelent méltatás megállapítása a nagy mű befejezésekor: "Műve roppant adathalmazával a maga nemében - itt-ott elkerülhetetlen hiányai mellett is - még legalább fél/22/ , . , . szazadig hézagpótló leend irodalmunkban. Azóta újabb félszáz ev telt el, de a fogalommá vált "Nagy Iván" még mindig nélkülözhetetlen. Halála után, 1898-ban Fejérpataky László a genealógiai és heraldikai társaság titkári jelentésében joggal mondhatta: "Nagy Iván neve hazánkban heraldikai és genealógiai gyűjtőnévvé vált, ő ezen művével egymaga minden segítség és támogatás nélkül többet tett szaktudományunk népszerűsi.. /23/ , , tésére, mint egy egész társulat . Halála utan új szakfolyóirat, az o nevét viselő Családtörténeti Értesítő folytatja a genealógiai cikkek közlését. /24/ Nagy Iván hatalmas müve mellett számos más genealógiai munkát is hagyott ránk. Ezek hosszú sorából itt most csak néhányat emLítünk: 1858-ban jelent meg a Lipthay család nemzedékrendjét és okleveleit ismertető önálló /25/ , , , műve, 1871 és 74 között a Zichy család okmánytárat adta ki ket tars/26/ szerkezstővel, négy kötetben. 1883-tól pedig a Turulban jelentek meg genealógiai dolgozatai, többek között a Losonczyak és a Bánffyak nemzedékrendje. Való igaz, hogy - mint már említettem - Nagy Iván családtörténeti munkássága kizárólag a magyar nemességre korlátozódott, és szemléletében sem lépett túl a nemzedékrend Î táblák lelkiismeretes összeállításán, hiszen csak megbízható munkaeszközt, segédeszközt akart adni, de tény az is, hogy ő volt az első, aki földrajzi helynév kutatása során felfigyelt a /27 / jobbágy családnevekre is. És azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy csak halála évében - tehát 30 évvel nagy műve befejezése után jelent meg Ottokár Lorenz-nek a genealógiát a természettudományok felé fordító, szinte forradalmian új munkája. Nagy Iván a 19. századi nagy, magyar polihisztor nemzedékhez tartozik, a reformkori nagy történész generáció tagja.
