Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1986/1. szám (Salgótarján)
Egy tudós báró
Nyáry Albert apjához hasonlóan kitűnő gyakorlati érzékű, jó megfigyelő volt. Gondos leírást közöl a Várhegy erődítés-rendszeréről, az ásatás helyének kijelöléséről, felismeri a szelvény-profil megnyesésének előnyeit /ti. hogy így jobban látszódnak a rétegek/, beszámol a telep rétegződéséről is. Rendszeresen publikált ismeretterjesztő cikkeket is, főként az őstörténet tárgyköréből. Nyáry Albert és Jenő, valamint fia, Albert a magyar tudomány kiemelkedő alakjai. Életútjuk, munkásságuk a múlt századi értelmiség tipikus példája: résztvevői úgy a politikai eseményeknek /48-as szabadságharc, Garibaldi küzdelmei/, mint a tudományos-kulturális életnek. Személyiségük, tevékeny, alkotó pályájuk méltó és követendő példaként állhat a ma embere - régésze, történésze - előtt is. A Nyáry gyűjtemény legnagyobb részét ma a Magyar Nemzeti Múzeumban, kisebb részét a Kubinyi Ferenc Múzeumban találhatjuk meg. T.J. NÓGRÁDRÓL ÍRTÁK " E' megye' egész belsejét számos kisebb, nagyobb hegyek, dombok fut ják meg,' s innen, kivévén a'losonczi, szécsényi, balassa gyarmati, vadkerti, és zagyváméi léki egyenként 3 mfdre alig terjedő rónaságokat, az egész vármegye hegyes, dombos, ezer változásokkal teljes, 's a' természetnek nem csak minden ajándék! val bőven megáldatott' hanem egyszersmind bájoló szépségű vidékeivel, mellyeket a' kősziklás hegyormokra épült régi- várak' omladékai még inkább nevelnek, az érzést, és szemet is gyönyörködteti. Egyébiránt a' hegyeknek kisebb, nagyobb magassága csaknem hihetetlen változást tészen az éghajlatban 's a' földek' minéműségében. Fényes: Magyarországnak Statistikai és Geograph iai... 2. Nógrád vármegye. 1837. 198. p. 3.§.