Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1986/1. szám (Salgótarján)
Házassági szerződés 1932-ből - Keresztelői szerződés 1932-ből
Házassági szerződés 1932-ből A házassági szerződés a népi jogéletnek egyik írásban rögzített formája volt. A végrendelet egy változatának is tekinthetjük, hiszen akkor lépett életbe, akkor lehetett a szerződésben vállalt kötelezettségeket érvényre juttatni, megvalósítását követelni, ha a házastársak közül valaki meghalt. A házassági szerződés az egész ország területén ismert joggyakorlat volt. Általában a vőlegény vállalt kötelezettséget a szerződésben arra, ha meghal, felesége meghatározott pénzösszeghez, egyéb anyagi javakhoz jusson. Észak-Magyarországon inkább az a gyakorlat alakult ki, hogy a vőlegényen kívül a menyasszony is anyagi kötelezettséget vállalt házastársáért . A néprajzi szakirodalom a házassági szerződést mór i ng néven ismeri. A hivatalos iratokban is találkozhatunk a móring kifejezéssel. Az általunk átnézett bírósági iratokban többször olvashattuk a móring kifejezést, amelyen házassági szerződést értettek. A mór ing, vagy házassági szerződés átmeneti anyagi biztonságot jelentett az életben maradt házastársnak. Megvédte az elhunyt hozzátartozóinak örökös zaklatásaitól, anyagi kisemmizésétől. A házasság megszűnésének jutalma, kárpótlás volt az életben maradó presztízsének csökkenéséért is. Az özvegy férfi ugyanis már csak özvegy asszonyt, vagy idős leányt vehetett feleségül. A házastársát elvesztő fiatalasszony is csak özvegy férfihez, vagy agglegényhez mehetett férjhez. Alábbiakban egy kosdi vőlegény és menyasszony házassági szerződését mutatjuk be, amelyet 1832-ben a verőcei plébáián szövegeztek meg. Az ügy azért került bíróságra, mert a vőlegény a házasságkötés után két év múlva meghalt, a feleség követelte a móringlevélben vállalt összeg megtér ítését. "Házassági egyesség melly szerződött egy részéről ifjú legény Pál József, más részről Pál István leánya Ersébeth között illy feltétel alatt, l-ör Pál Jósef ifjú Legény jövendőbeli házastársa eránt viseltető szeretetének megmutatására ajánlja hogy ha három esztendők elforgása előtt akár mikor az Istennek bölcs rendeléséből történjen halála bár magzat nélkül Esztendőről Esztendőre ajánl 50 rft, az az Ötven váltó Rénes forintokat. Három Esztendőknek elforgása után pedig minden Őtet illető örökséget jövendőbeli házastársának örökössen által ajánlja.