Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1986/1. szám (Salgótarján)

Loza ezredes visszaemlékezései a nógrádi harcokra

Varbovoj és Danykin tisztában volt ezzel, de jól tudták azt is hogy se­gítésük úgy kell a gyalogságnak, mint a levegő. A csata újult erővel lángolt fel. Az ellenség nem állta az együttes csapást. A harc fokozatosan áthelyeződött Nagyoroszi centrumába. Hama­rosan megérkezett a zászlóalj többi alegysége a zsákmányolt üzemanyag­gal teli tartályokkal. Menetből szétverték az ellenséget, majd haladtak tovább... Igy harcoltak az első harckocsizászlóalj gárdistái, akiknek parancs­nokuk Jakuskin százados volt. Mennyi jót cselekedhetett volna az a nagyszerű ember, ha nem kellett volna ilyen fiatalon távoznia az életből. Mindössze 26 éves volt. Jakuskin százados 1945. január 12-én halt meg súlyos sebesülésben. Halála után a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki./75-76. old./ B.Z. NÓGRÁDRÓL ÍRTÁK §. 46. Nógrád Vármegye 3 Termések. Sok buza, kivált a' déli részén; rozs, árpa, és zab még az északi hegyek köztt is. Itt egyszersmind főzelék is sok terem, nevezeTesen pohánka és borsó, A' sok bor köztt, melly Nógrádban termesztetik, leg na­gyobb ditséretet nyert a' Kosdl, Pentzi, Szandál, és Etsegl. Ezek után tétetik a' Jobbágyi, Zellői, Galabótsi, Szőlősi, Bujaki, Kürtöst és Pili­si. Egyébbeiránt a' Nógrádi boroknak olly ditséretek nints, mint a' Hon­fiaknak.-. .. Az Ipolynak több féle halai köztt legnevezetesebb, sőt hires is a' tsuka. ugy hogy példabeszédbe is bé jött; Duna pontya, Tisza, kétségé je, lyuly tsukája leg jobb böjt, ha a' Szeremi borba főtt." Magda Pál Magyar Országnak és a határ őrző katonaság leg­jobb statisztikai és geográfiai leirása. Bpest. 1819

Next

/
Oldalképek
Tartalom