Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Seres István: A nógrádi „vitézlő rend” Thököly Imre Habsburg-ellenes harcaiban

SERES ISTVÁN A törökországi veteránok szerepe a nógrádi harcokban 1703. szeptember-október Orlay Miklós „törökországi hada" és Szappanos Mihály ezereskapitány, valamint a feltételezhetően vele jött katonák csak 1704-1705 folyamán jelentek meg Erdélyben, a törökországi kurucok hazatérése azonban már rögtön a szabadságharc elején megkezdődött. 1704 augusztusától már nyoma van a Moldva felől Erdélybe és Magyarországra beszivárgó Thökölyánus veteránoknak, elég csak a szomorú véget ért Guthy István ezereskapitányára gondolnunk, akit már augusztus 10-én itthon említ Debrecen város jegyzőkönyve,

44 a frissen kuruccá lett Károlyi Sándor pedig az október 13. körüli napokban emlékezett meg naplójában a Magyarországra és Erdélybe a „pusztaságon át csoportonként" érkező törökországi kurucokról.

45 Bár a korabeli források nem tesznek róla említést, a szeptember-október folyamán Nógrád vármegyét hódoltató kuruc csapatok vezetői között többen is a törökországi emigrációból tértek haza. 1703. szeptember 3-án hajnalban Gács vára alatt két zászlóalja kuruc jelent meg, akiket Kis Ferenc és Tirpács nevű hadnagyok vezettek.

46 Az előbbit egy másik forrás Csizmadia Kis Ferenc szécsényi lakossal azonosítja, a keresztnév nélkül említett hadnagy mögött viszont Thököly egyik törökországi hadnagyát sejthetjük. A hónap végén már nem csak kisebb rajtaütés rémítette meg a várba zárkózott nemességet. Szeptember 30-án ugyanis már a Bozók, Végles, Lipcse és Léva várait, valamint Korpona városát elfoglaló, Zólyomot és Besztercebányát hatalmába kerítő, ill. megsarcoló felkelők érkeztek Gács falai alá. A délután négy óra tájban Zólyom vármegye felől Gács alá érkező kuruc tisztek között ugyancsak megjelenik egy török földről hazatért emigráns tiszt: Vitarius János kapitány, aki Szolnoki Lakatos István kapitány, valamint Putnoki Szabó István, Détéry Mihály és Baka István hadnagyok társaságában csapott a vár alá, és elhajtották az ott legelő lovakat. A kurucok kérték a vár feladását, az oda zárkózott nógrádi nemesség azonban sem nekik, sem pedig a másnap reggel megérkező Farkas Sándor lévai kapitánynak nem akartak meghódolni.

47 BALOGH István: Debrecen hadiszolgáltatásai a Rákóczi-felkelés alatt. 1703-1711. Debrecen, 1935. [A Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem Történelmi Szemináriumának Közleményei. 5.1 34. WALTHERR Imre: Károlyi Sándor naplójának töredéke 1703-ból. Századok 6. (1872) 714. „Az után valami Kis Ferencz és Tirpacs voltának a' hadnagyok köztök, a' többinek nevét nem tudgyuk." Kajali Pál levele Kovács János Hont vármegyei esküdtnek. Gács, 1703. szeptember 7. Ráday iratok I. 49. „...az el múlt vassárnap dél után 4 óra tájban Zólyom vármegye felül le jövő kurucságh lovas és gyalogh, rajtunk ütöttenek, kiknek tisztei voltának Szolnoki Lakatos Istvány és Vitarius János kapitányok, Putnoki Szabó Istvány, Détéri Mihály, Baka Istvány és töb hadnagyok." Kajali Pál levele Kovács János Hont vármegyei esküdtnek. Gács, 1703. október 2. Ráday iratok I. 64. Egy néhány nappal későbbi levél ugyancsak Vitáriust említi elsőként a várat hódoltatni akaró kuruc tisztek között: „Jonnes Vitarius, Alexander Farkas, Stephanus Lakatos, Michael Detery, Stephanus Szabó ac alter Stephanus Baka". A Gács várába zárkózott nógrádi nemesség folyamodványa az Udvari Haditanácshoz. Gács, 1703. október 12. Uo. 68. 166