Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Kónya Péter: A felső-magyarországi szabad királyi városok a kuruc országgyűléseken

KÓNYA PÉTER Kétségkívül, a hat város követségei örömmel fogadták az országgyűlés vallásügyi artikulusait, amelyek értelmében az evangélikus (ül. református) vallás az ország egész területén egyenrangú lett a katolikussal és az előző időben elkobzott templomokat és iskolákat igazságosan el kellett osztani a három bevett religio között. A vallási cikkek érvényesítése végett az országgyűlés külön bizottságokat alkotott, amelyek néhány hét múlva a hat városba is megérkeztek. Míg az eperjesiek, bártfaiak, szebeniek és késmárkiak a templomok elosztásában Szécsényben nagy győzelmet arattak, a lőcseiek, de különösen a kassaiak végzésekkel nem voltak megelégedve. Lőcséről ugyanis az rendeltetett el, hogy az evangélikusoknak osztozkodni kellett a Szent Jakab-székesegyházon a katolikusokkal, akik azonkívül továbbra is a kezükben tartottak még három templomot, holott összes létszámuk nem tett ki 60 embert. Sőt Kassán az evangélikus polgároknak el kellett hagyniuk még a nem régen visszafoglalt Szent Erzsébet-székesegyházat is.

18 A többi országgyűlési cikkek közül a városokat jelentősebben érintette a jezsuitákról szóló hatodik artikulus, amely szerint csak azok maradhattak közülük az országban, akik hűségesküt tettek a konföderációra, de a német birodalmi jezsuitáknak feltétlenül el kellett távozni.

19 Továbbá a városok számára a Consilium Oeconomicum létrehozása is jelentős volt, mivelhogy a következő években a harmincadok s más bevételek vagy szolgáltatások révén sokszor érintkezésbe jutottak ezzel a főhivatallal. Az eperjesi delegáció számára különös jelentőséggel bírt a hetedik artikulus is, amely „igazságos satisfactiot" adott az 1687-ben a város területén tartott vértörvényszék áldozatainak, és utódaiknak megígérte az elkobzott javak visszaadását.

20 Az országgyűlés által megbízott vegyes bizottságok (egy-egy katolikus, református és evangélikus képviselővel) a városokban már szeptember végén elkezdték működésüket. Szeptember 30-án érkezett a bizottság Kassára (Gundelfinger János, Szathmáry János, Brezinay János), ahol a székesegyházat a katolikusoknak, a volt szlovák templomot az iskolával együtt az evangélikusoknak és egy (minorita) templomot a reformátusoknak adtak át. Az evangélikusok 1000 Ft-ot is kaptak kárpótlásul, amely összeg viszont, mivel később volt kifizetve, a devalváció folytán hamarosan elveszítette értékét.

21 A többi öt szabad királyi városban más, Szepes és Sáros vármegyének kinevezett bizottság működött (tagjai voltak a katolikus Melczer János, a református Becskeházy Zsigmond és az evangélikus Görgey Imre), amely október 13-án Lőcsén kezdte el munkáját. Ott ketté osztotta a székesegyházat (nagy templomot), amelynek nagyobbik része az evangélikusoknak, a kisebbik pedig a katolikusoknak jutott. A régi német parókia szintén a katolikusoké és az iskola a szlovák parókiával együtt az evangélikusoké lett. Csécsi János naplója, i.m. 165.; FABINY Tibor: II. Rákóczi Ferenc valláspolitikája. Budapest 1971., Kézirat, 49. Articuli Inclytorum Regni Hungáriáé Statuum et Ordinum pro Libertate Confoederatorum in Generali eorundem Conventu ad Oppidum Szécsény praeterito mense Septemb. Anno 1705. Indicto Conclusi. In: A Rákóczi-szabadságharc. „Nemzet és emlékezet" sorozat. (Szerk: R VÁRKONY1 Ágnes - KIS DOMOKOS Dániel). Budapest, 2004. 130. Ugyanott, 130., 131. SCHIESSLER Gáspár: Emlékezetes feljegyzések mindarról, ami Kassa szabad királyi városban történt. In: Rákóczi Tükör, 1973. II. 516., 517. 114