Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Kónya Péter: A felső-magyarországi szabad királyi városok a kuruc országgyűléseken

A FELSŐ-MAGYARORSZÁGI SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK A KURUC ORSZÁGGYŰLÉSEKEN Késmárkon a Szent Kereszt parokiális temploma az evangélikusoknak adatott át, akik a templomot majdnem üresen találták, mivel a pálosok majdnem az összes berendezést elvitték belőle. A katolikus kisebbség a Vár utcai kis templomot kapta meg. 22 Eperjesre október 22-én érkezett a bizottság. 23 Megerősítette a Kollégium már koráb­bi átadását az evangélikusoknak, akik ezen kívül még a Szent Miklós-székesegyházat (német templomot), az addig a jezsuiták által használt magyar templomot, a régi iskolát és a parókiát is visszakapták. A katolikus egyháznak a ferences templom és a minoriták által használt volt szlovák templom és a mellette álló ispolály maradt meg, amely azután iskolaként is szolgált. Hat nap múlva már Bártfát látogatták meg a biztosok, ahol az evan­gélikusoknak átadták a Szent Egyed-székesegyházat, az ispotályi templomot, a parókiát és a gimnáziumot, a katolikus egyház viszont megtartotta a ferences templomot és kolos­tort. Ugyanakkor az evangélikus egyháznak a bártfai jobbágyfalvakban: Sibán, Lukavicán, Sárpatakán és Aranypatakán is adtak vissza templomokat. 24 Kisszebenben a bizottság az evangélikusoknak a Keresztelő Szent János-templomot, a parókiát és az is­kolát adta át, a katolikusoknak csak a kis (szlovák) templomot hagyta meg. 25 A jezsuitákra vonatkozó artikulusok Eperjesen már 1705-ben érvénybe léptek, ami­kor a német illetőségű szuperior (Johann Kolb) a várost elhagyta. A többi jezsuita páter ideiglenesen a régi ispotály helyén álló minorita kolostorba költözött és az ottani katoli­kus iskolában működött. Mivelhogy a hűségesküt nem tették le, ezeket is 1707 elején fegyveres kíséretben kiűzették a városból. 26 Az ónodi országgyűlés már más és a városok számára nem egy szempontból bonyo­lultabb s nehezebb helyzetben hívatott össze. A hat város közül akkor már nemcsak a kisebbek, hanem a nagyobb Eperjes, Kassa és Lőcse is érezni kezdte a háború gazdasá­gi következményeit. Mind a katonaság ellátása, mind a hadsereg és a kuruc biztosok kö­vetelései, de elsősorban a rézpénz használata erősen sújtotta a városi gazdaságot. így a városok követei 1707-ben már nem a vallási, hanem elsősorban a gazdasági jellegű pa­naszokkal és követelésekkel utaztak Ónodra. Bártfa városa követségét Péchy Ádám, Raslaviczi István és Schirmer Zsigmond alkotta. 27 Eperjes követei között voltak Svábi Já­nos, Oberbach és Horváth Miklós 28 , a kassai delegációt ismét Váncsay István vezette, a FABINY, 1971. i.m. 81., 82. Á. h. evangélikus gyülekezeti levéltár Eperjes: Annales fata et vicissitudines Ecclesiae Evangelicae Epperiessiensis 1671-1721. Á. h. evangélikus gyülekezeti levéltár Bártfa, Protocollum pastorale vetustior, 119., 120. Á. h. evangélikus gyülekezeti levéltár Eperjes: Status et Fatorum Ecclesiae Evangelicae utriusquae nationis Germanicae aequae Slavicae in Regia ас Libéra Civitate Cibiniensi succinta descriptio a primus Reformationis temporibus usque in presentem Annum 1778-um, 75. HÖRK József: Az Eperjesi Ev. Ker. Collegium története. Kassa, 1896., 76. SA Presov, Pobocka Bardejov, Mag. Knihy 62: A városi tanács jegyzőkönyvei 1705-1708. SA Presov, Pobocka Presov, Knihy 24: Városi számadási könyv 1707-1710.; Bártfai követek nap­lója az ónodi országgyűlésről. MHHS XXVII. köt. 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom