Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
R. Várkonyi Ágnes: Törvény a békéről – II. Rákóczi Ferenc békekoncepciója és a szécsényi országgyűlés
TÖRVÉNY A BÉKÉRŐL Rákóczi tehát a politikai gyakorlat egész Európában érvényes normáihoz tartotta magát és magyar hagyományokat folytatott, amikor bekapcsolódva a spanyol örökösödési háborúba azzal a szándékkal kezdte meg és harcolta végig a szabadságharcot, hogy az ország államiságát nemzetközi garanciákkal és az univerzális békébe foglalva biztosíthatja. Rákóczi többször is világosan kifejtette, hogy államának munkatársaival, híveivel, hadseregével együtt a békét akarja megnyerni. Sokszor hangsúlyozott elvét mintegy összefoglalva fogalmazta meg 1711. november 24-én Jean Besenval, XlV.Lajos svéd udvarba küldött követe számára: „Ha tekintetbe veszik összes cselekedeteimet, látni fogják csak az általános békével ( paix generale) reméltem elérni azt a célt, amelyet első elhatározásomkor áhítottam." 12 Tapasztalatból tudta, munkatársaival és a császári udvarban hasonló irányba törekvő magyar államférfiakkal együtt, hogy a béke megteremtése a súlyos belső viszonyok és külpolitikai kérdések megoldását követeli meg. Béketapogatódzások 1705 előtt is úgyszólván a háború kirobbanásának ideje óta folytak, mert többféle érdek kapcsolódott hozzá. Széchényi Pál (1645-1710) kalocsai érsek, aki szándéka szerint az ország ügyét a király hűségén maradva szolgálta, 1704. január 2-án elérte, hogy Lipót császártól megbízást kapott, tárgyaljon Rákóczival. Azonban sem a Gyöngyösön tartott megegyezési próbálkozások (1704. március 18-29, augusztus 20-28), sem a Selmecbányái békeértekezlet (1704. október 17-30) nem járt eredménnyel. Jogos a kérdés, hogy a kudarcba fulladt kísérletek után miért hoznak törvényt a szécsényi országgyűlésen a békekötésről ? Miért volt rá szükség, mit tartalmazott? Hogyan illeszkedik az európai békekultúrába? Rendelet a vármegyéknek Az országgyűlés szerteágazó programját a lehetőségek között alaposan előkészítették. Nem történt másképpen a békekötésről hozott törvénnyel sem. Előkészítése két nagy területen folyt. Egyrészt a belpolitikában. Másrészt pedig a szabadságharc külkapcsolatainak európai hatalmi rendszerében. Rákóczi 1705. április 25-én az egri táborból kelt országos rendelkezését megküldte minden hatalma alá tartozó vármegyének. Tájékoztatott és állásfoglalást rendelt el. Kifejtette, az a célja, hogy az ország szabadságát vagy hadakozással, vagy „a Törvény és a meg maradható [állandó] békesség traktájának securitássa által kimunkálkodhassuk." Utalt az addigi megegyezési kezdeményezésekre, különösen a selmeci tárgyalások kudarcára. Leszögezte, békét csak nemzetközi hatalmak közvetítésével és garanciájával köthetnek. „A végre is édes nemzetünknek javát minden utakon s jobb módokon kimunkálódni igyekezvén, noha Istennek úgy tetszvén az jövendőbeli pacificationak állandó megmaradására nézve pro futuri tractatus, et pacis sponsoribus, némely felséges A Francia Külügyi Levéltár Correspondance politique Hongrie (FKL, CPH) című gyűjteményében őrzött eredetiből (16. köt. fol: 91-98) magyarul idézi KÖPECZI Béla: A Rákóczi szabadságharc és Franciaország. Budapest, 1966. 240, 248. - Fogalmazványa: MOL A Rákóczi-szabadságharc levéltára I. Caps. H. Fase 244. - A levél jelentős részét kiadta: Josef FIEDLER, Actenstücke zur Geschichte Franz Rákóczys und seiner Verbindungen mit dem Auslande. Wien, 1855-58. II. köt. 486-490. - Idézi : SIPTÁR, 2003. 242. И
