Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

R. Várkonyi Ágnes: Törvény a békéről – II. Rákóczi Ferenc békekoncepciója és a szécsényi országgyűlés

R. VÁRKONYI AGNES királyokat és hatalmas respublicákat az bécsi udvarnak extraserialiter múlóképen projectizáltuk, és most is ily nagy és az egész haza javára czélozó jót magunktúl (kit az confédéral n/emes/ vármegyék ezen magyar ügy kormányzásának homagialiter recognoscáltak)

13 folytatni senkinek is botránkozására nem lehetne, mindazonáltal semmi nemű ország dolgaiban az ország híre s akarattya nélkül nem kívánván procedálni az n/emes/ vármegyéknek is opinioját és consensusát az iránt, hogy az felyül emiétett gvaranciát, vagy sponsiot az bécsi udvarnak proponáljuk-é, és a praetitulált felségeket requiráljuk-é, cum solennitate praevie vennünk tanácsosnak Ítéltük. Kihez képest minek előtte a bővebb securitásrul és az végezhető pacificatiónak állandóságárul annak idejében az n/emes/ ország szükségképen végezne, intimáljuk az n/emes/ vármegyének, hogy praevia generális congregationis publicatione consideratióra vévén a praemissákat, és nevezett szerént a projectált gvarantiának mind a bécsi udvarnál leendő propositióját, mind a felséges sponsoroknak szükséges solennis invitatióját pensitálván, maga opinioját, és a szerént consensusát mentül hamarébb literatorie adni igyekezze, s el ne mulassa."

14 Az első Konföderációval nyert hatalmára hivatkozva Rákóczi elrendeli, hogy a vármegyék nyilvánítsanak véleményt a garanciális béketárgyalások ügyében. Valójában látnia kell, hogy a vármegyék mennyire értik meg és fogadják el a külföldi közvetítőkkel és garanciával megköthető békét. A Magyar Konföderáció központi kormányzati intézményének, a Consilium Aulicumnak a tagjait Rákóczi iskolázott, művelt köznemesekből válogatta össze. A vármegyei és a városi vezetőréteg ugyancsak többnyire hazai vagy külföldi egyetemeken fejezte be tanulmányait, s könyvtárában Machiavelli, Bodin, Justus Lipsius és más államelméleti művek mellett ott volt Grotius munkája is. A vármegyék pedig az 1660-as évek második felében sorozatos gyűléseken tiltakoztak a vasvári béke megkötésének módja ellen és követelték, hogy a császár közölje velük a béke szövegét. Többen rendszeresen figyelték a külföldi békekötéseket, és valószínűleg a különböző nyomtatott tudósításokból, újságokból másolták is azokat. Rákóczi rendelkezését Nógrád vármegyében május 4-én Losoncon tartott közgyűlésen olvasták fel, és közös egyetértéssel másolták be a 13 Utalás az 1704 elején megkötött Magyar Konföderációra.Vö: R. VÁRKONYI Ágnes, II. Rákóczi Ferenc államáról. In: Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról. Szerk.: CZIGÁNY István. Budapest, 2002. 254. kkl. 14 Ex Civitate Agriensi, die 25. Mensis Április Anno 1705. - A Nógrád vármegyének küldött példányt Nagy Iván másolta le 1853-ban: Nógrád Megyei Levéltár (NML) XIV-3 C5/6 fol. 39-40. Vö: SZIRÁCSIK Éva: „A nemes vármegyének kezéhez"... II.Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. kötet (1703-1705). Salgótarján, 2004. 291-294. - Uő: „Rákóczy Levelek" Nagy Iván Rákóczi-kori iratmásolatainak regesztái a Nógrád Megyei Levéltárból. Salgótarján, 2005. 148-149. - Pest vármegyének: HORNYIK János, Kecskemét története. Oklevéltárral. IV. köt, Pest, 1866. 356-358. - Szatmár vármegyének: A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára. (Károlyi Oklevéltár) Sajtó alá rendezi GÉRESI Kálmán. V. 1703-1707. Budapest, 1897. 185-186. 12