Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Mezey Barna: Törvényalkotás Rákóczi országgyűléséein, különös tekintettel a szécsényi országgyűlésre

TÖRVÉNYALKOTÁS II. RÁKÓCZI FERENC ORSZÁGGYŰLÉSEIN szag híre nélkül még csak az quarantiát is nomine Regni acceptálni, annyival is inkább tractálni".) Visszaemlékezései szerint a fejedelmet a meghívó kibocsátásakor két kérdés foglalkoztatta: a békekötés és a vallási ellentétek problémája.

12 Des Alleurs márki egyik jelentése tudósított az országgyűlés titkos előkészítő tárgyalásairól: fő témája az interregnum kimondása és a királyválasztás volt.

13 Mindkettő összefüggött az államszervezés nehézségeivel, a kormányforma, s ezzel párhuzamosan a diplomáciai kapcsolatok rendezetlenségével.

14 A törvényhozás szervének felállítását leginkább az esetleges béketárgyalások ügye sürgethette. E testülettől várta a politikai vezetés az erősödő „békepárt" leszerelését, s a nemzetközi közvélemény szimpátiájának elnyerését.

15 Az interregnum kimondása pedig a nemzetközi kapcsolatok szélesítésének lényeges feltétele volt. Egyre nagyobb súlyt kapott a valláskérdés, kiemelten a magyarországi jezsuiták ténykedése.

17 Mindennapos tapasztalatok bizonyították a hadsereg fegyelmének, a hadellátásnak, hadállításnak fogyatékosságait.

18 Az államszervezetnek a szécsényi gyűlésen történő megváltoztatása (sok tekintetben létrehozása) amint azt R. Várkonyi Ágnes 12

II. Rákóczi Ferenc emlékiratai a magyarországi háborúról 1703-tól annak végéig. Archívum Rákóczianum III. osztály: írók. II. Rákóczi Ferenc müvei I. Budapest 1978. (továbbiakban: Emlékiratok), 362. 13 Des Alleurs XIV. Lajosnak 1705. június 6. KÖPECZI Béla: A Rákóczi-szabadságharc és Franciaország, Budapest, 1966. (a továbbiakban: KÖPECZI, 1966. 100. 14 A francia kapcsolat legalizálásának, a két uralkodó közötti diplomáciai kapcsolat fölvételének fő akadályaként francia részről a kormányforma bizonytalanságát, Rákóczi közjogi helyzetének tisztázatlanságát hozták föl. Joseph FIEDLER: Actenstücke zur Geschichte Franz Rákóczi's und seiner Verbindungen mit dem Auslande, 1710 (a továbbiakban: Actenstücke, I.) 24. és KÖPECZI, 1966. 103. 15 Bercsényi Rákóczinak 1705. július 14, Vecse. „Micsoda óhajtással várják közönségesen az békességre nézve, csak nem kapna már az vitézségen senki!?" AR I/IV. 647. Rákóczi Kökényesdinek, 1705. július 29., Mocsonok. „A végre publicáltattam ... ha szintén az ország tractában eredne is: az üdőből kifogyjon". AR l/l. 378. Bercsényi Rákóczinak, 1705. április 22., Újvár. „Nem lesz az világ eleiben terjesztett hirnek tovább folyamatja" - ti. a bécsi rágalmaknak. AR I/IV. 472. Bercsényi Rákóczinak, 1705. május 16., Nyitra. „így Nagyságod s hazánk követjeinek megnyílik útja minden udvarnál." AR I/IV. 518. Erre még: AR I/IV. 453. és 502. 16 Bercsényi Rákóczinak 1705. április 22. Újvár. AR I/IV. 474. 17 Bercsényi Rákóczinak 1705. május 12. Nyitra AR I/IV. 502. és 1705. május 16. Nyitra AR I/IV. 518. 18 Bercsényi Rákóczinak 1705. május 5. Radosnya. AR I/IV. 490., valamint 1705. május 9. Nyitra AR I/IV. 495. 100