Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Mezey Barna: Törvényalkotás Rákóczi országgyűléséein, különös tekintettel a szécsényi országgyűlésre

MEZEY BARNA kifejtette, a különféle rendi erők (köztük természetesen Rákóczi Ferenc és csoportja) küzdelmeinek spontán eredménye volt.

20 TV. A szabadságharc szécsényi országgyűlése A szabadságharc első magyarországi gyűlése határozott lépést jelentett a Béccsel történő szakításhoz. Nem az volt a fő kérdés, hogy (miként a történettudományi irodalom gyakran értékeli) a detronizáció, a királyválasztás bekövetkezik-e avagy sem. Nyilván a politikatörténetben ez jelentős változásokat hozott volna. Alkotmányjogi értelemben a gyűlés léte önmagában kölcsönzött hatalmas jelentőséget a szécsényi sereglésnek. Függetlenül a trónfosztás esetleges kimondásától vagy elhalasztásától, a rendi szabadságok letéteményeseként egybehívott gyűlés a nemzeti szuverenitás kérdéseit feszegette. Miként igazolni volt hivatott a szabadságharc törvényességét. A törvényesség igazolásának egyike eszköze volt a gyűlés és a tanácskozások tradicionális alapokra helyezése. Az 1608 ku. 1. tc.-ben foglalt törvényhatósági képviselettel szemben a gyűlés megszervezésekor a fejedelem régebbi hagyományokhoz, a személyes megjelenés szokásához nyúlt vissza. Szimbolikus jelentése volt annak, hogy a Habsburg-uralom előtt szokásban volt rákosi országgyűlések hagyományát elevenítette fel, s minden nemest a Szécsény melletti borjúpástra, „fejenkénti megjelenésre" hívott gyűlésbe. Az országgyűlések ezzel a köznemesség mozgósításának fórumai lettek.

21 Az országgyűlési meghívóban fogalmazódott meg először országos szinten Rákóczi kedvelt politikaformáló módszere: a nyilvánosság segítségül hívása is. Az, hogy a személyes megjelenés mellett döntött, megelőlegezte a tanácskozások magyar nyelvét is, mely a törvények és egyéb jogszabályok nyelvezetére is hatással volt. (Köztudomású, hogy a magyar nyelv fokozott alkalmazása a hivatalos rendeletekben, dokumentumokban Rákóczi állampolitikai koncepciójának részét képezte.) Utóbb az országgyűlési követküldés gyakorlata helyébe rendelte a gyűlés, hogy „az nemes vármegyék az méltóságos fejedelem oldala mellett két applikábilis tagokat és többire nemesi fiakat választván, con19 R. VÁRKONYI Ágnes: Ismeretlen kuruc vers és politikai háttere (Gondold meg Magyar Nép). Irodalomtörténeti Közlemények 1979.

1. sz. (a továbbiakban: R. VÁRKONYI Á.: Ismeretlen kuruc vers) 79. Meglepőnek tűnt Klobusiczky érvelése a Szenátus fölállításáról: Javaslata szerint a tanácsot a fejedelem segítségére kell létrehozni. Gyakorlatilag úgy indokol, mintha a Consilium Aulicum nem létezne. Célja a rendi előjogokat nyirbáló Consilium megsemmisítése, a katonai ügyekbe való beleszólás intézményes biztosítása - immár a Szenátus keretein belül. Ugyanilyen váratlan Bercsényi interregnum ellenes fellépése, konföderáció javaslata, mikor tudjuk, hogy az előzetes tanácskozásokon a trónfosztás mellett állt Des Alleurs XIV. Lajosnak, 1705. május 16. KÖPECZI, 1966. 99. Vö. még R. VÁRKONYI Ágnes: Rendhagyó országgyűlés Szécsényben, 1705. Tanulmányok Szécsény múltjából, 1. szerk.: PRAZNOVSZKY Mihály, Szécsény, 1978 (a továbbiakban: R. VÁRKONYI: Rendhagyó országgyűlés) 37. 20 Bercsényi Rákóczinak, 1705. május 5. Radosnya, AR I/IV. 490. bírálja „Nagyságod Udvarának ministerjeit". 21 Vö. ifj. BARTA J: A tizennyolcadik század története, Budapest 2000., 20. 101