Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Gebei Sándor: Az 1704. évi lengyel konföderációk és a szécsényi konföderáció

AZ 1704. ÉVI LENGYEL KONFÖDERÁCIÓK ÉS A SZÉCSÉNYI KONFÖDERÁCIÓ nierzadem stoi." Más fordításban: „Lengyelországot a rend elpusztítja, a fejetlenség élteti.") A Rzeczpospolitában a jog, az alkotmány szentesítette az anarchiához, a káosz teremtéshez a jogi alapot (pl. liberum veto, liberum rumpo), viszont az anarchia, a káosz is kimunkálta a maga létezésének jogi alapjait: mégpedig a konföderációk és a rokosz - ok ("Rákosok", rákosmezei gyűlések mintája alapján) formájában. Ebben az országban „a jog a rendetlenség és a rendetlenség a jog formáival bírt."

27 A „Confoederatio Lengyelországban a saját védelemre, vagy az országban a rend és biztonság fenntartására, vagy a szabadságok és jogok megóvására, vagy az államtekintély biztosítására avagy valamely más czélra esküvel és becsületszóval bizonyos időre kötött szövetség."

28 A Hüppe-i definicióból következik, hogy a konföderációk és a rokosz-ok funkcionálása nem kötődött a király létéhez vagy a király hiányához. Mindegyik szituációra példák sora áll rendelkezésre. 1606-1717 között, „a konföderációk klasszikus korszakában" 14 általános konföderáció (generálna konfederacya) alakult, amelyekből 5 (1632., 1648., 1668-1669., 1674., 1696-1697.) szokásos, rendes konföderációnak minősül, mert azok az interregnumok idején működtek. 9 konföderációt pedig azért kell rendkívülinek minősíteni, mert királya volt az országnak, de hatalmát vagy nem tudta a haza javára érvényesíteni (pl. a svédek 1655-1656. évi támadás elhárítására a tyszowcei konföderáció, 1704-ben pl. két konföderáció, a varsói (az új király, Szaniszló megválasztására) és a sandomierzi (a régi király, II. Ágost megtartására) stb., vagy a nemesi jogok, szabadságok nyilvánvaló megsértésével a nemesség fegyveres ellenállását provokálta ki pl. az 1606-1607. évi Zebrzydowski-féle, az 1666. évi Lubomirski-féle rokosz).

29 A konföderációk ténylegesen a király és a szejm hatalmi körét vették át, az azokat megillető jogokkal és kötelességekkel rendelkeztek. A konkrét és meghatározott célok érdekében szerveződött konföderációkba az egyházi és világi nemesek önkéntes alapon tömörültek, „becsületszóval és esküvel" kötelezték magukat a konföderációs okmányba foglaltak betartására, testvériséget fogadtak egymásnak, „testvéri béklyóval" (sub vinculo) kapcsolták össze magukat a célok realizálásának idejére.

30 Ismételten hangsúlyozzuk: az általános konföderáció gyűlései - noha átfoghatták az egész ország területét is - nem voltak országgyűlések! Ezek nem voltak szejmek, csak szejm jellegűek!

31 Akárcsak a szejm élére, úgy a konföderációk élére is marsallt, munkájának segítésére pedig tanácsosokat RING Éva: „Lengyelországot az anarchia tartja fenn?" A Nemesi Köztársaság válságának anatómiája. Bp., 2001. 9. HÜPPE: A lengyel alkotmány, 210. HÜPPE: A lengyel alkotmány, 210., BARDACH - LESNODORSKI - PIETRZAK: História panstwa i prawa polskiego, 230-231.; Encyklopedyja powszechna S. ORGELBRANDA t. VI. Warszawa, 1878. 347.; Davis történész a konföderáció esetében az ellenállási jog érvényesülésére helyezi a hangsúlyt, a rokosz-t (= az engedetlenséget) a konföderáció partikuláris formájának véli. - DAVIS, Norman: A History of Poland in Two Volumes. Vol. I.: The Origins to 1795. Oxford, 1981. 339-340., RING: „Lengyelországot az anarchia tartja fenn?" 137. KONOPCZYNSKI: Liberum veto., 260. KONOPCZYNSKI: Liberum veto., 260-261., 263., KUTRZEBA: História ustroju Polski, 185-186., HÜPPE: A lengyel alkotmány, 212-213. BARDACH - LESNODORSKI - PIETRZAK: História panstwa i prawa polskiego, 230-231. 53