Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Gebei Sándor: Az 1704. évi lengyel konföderációk és a szécsényi konföderáció

GEBEI SÁNDOR (consiliarius) választottak a jelenlévők. A házelnöki funkcióval rokonítható posztot csak igen tekintélyes, köztiszteletben álló, a kényes feladatok ellátására alkalmas személy nyerhette el. Csak olyan ember kerülhetett marsaili funkcióba, aki átlagon felüli műveltséggel, diplomáciai érzékkel rendelkezett, hiszen a protokolláris feladatok (pl. követek fogadása, audencia előkészítése) ellátásán túl a legnehezebb feladatot, az országos gyűlések zavartalan lebonyolítását kellett megoldania. Elképzelni is igen nehéz, hogy menynyire komplikált lehetett egy olyan intézmény munkájának az irányítása, ahol a szenátorokat és a képviselőket semmi nem korlátozta szólásszabadságuk gyakorlásában. Annyiszor szólaltak fel a honatyák, ahányszor akartak, az elhangzó beszédek, javaslatok időtartamának sem szabhatott határt senki. A közbeszólások és bekiabálások miatt gyakran kaotikus jelenetek játszódtak le az üléseken. A szejmekkel ellentétben itt, az általános konföderáció gyűlésein nem érvényesült az egyhangúság elve, kizárólag csak a többség elvét alkalmazták, a javaslatokról szótöbbséggel döntöttek. A liberum veto, a liberum rumpo elvét sem gyakorolhatták a konföderációk! A konföderációk országos gyűlése, a walna rada munkáját senki és semmi nem szakíthatta félbe. Az interregnumok „összes confoederationalis törvényei" teljes érvényű törvényeknek számítottak a későbbiekben is, senki nem kérdő jelezhette meg azok érvényességét, ám az ezen kívüli konföderációs határozatok, döntések csak akkor váltak hatályossá a későbbiekben, ha a konföderációknak sikerült „az államhatalommal valamely compromissumot létrehoznia", mert megegyezés híján rokosz -nak = lázadásnak, engedetlenek felkelésének számított.

32 Másképpen szólva, utólagosan, a majdani szejmen becikkelyezésre kerülhettek, törvénnyé válhattak a konföderációs végzések! Amikor több konföderáció is működött, pl. 1704-ben, a konföderációk felbomlása után, vagyis a megfogalmazott célok elérése után, a „vesztes" konföderáció határozatai érvényüket vesztették, a helyi kancelláriai könyvekbe beírt passzusokat egyszerűen kihúzták.

33 A varsói és a sandomierzi konföderációk (1704)

M A varsói konföderációs okmányt - amit „sabbato ante Dominicam cantate proximo Anno Domini millesimo septingentesimo quarto" = 1704. április 19-én adtak közre - az első helyeken a legfőbb egyházi (a prímás-érsek) és a legfőbb világi főúr (a krakkói kastellán) írta alá, majd a poznani püspök és 4 vajda aláírás után csak a hetedik helyen HÜPPE: A lengyel alkotmány, 213., Encyklopedyja powszechna S. ORGELBRANDA t. VI. 347. Encyklopedyja powszechna S. ORGELBRANDA t. VI. 347. Bibliotheca Czartoryskich w Krakowie. (Kézirattár) - Ms. 18748 - Actum in Curia Varsaviensi sabbato ante Dominicam cantate proximo Anno Domini millesimo septingentesimo quarto; (A továbbiakban: Actum in Curia Varsaviensi) Ms. 9541. - Actum in castro Sandomiriensi sabbato ante Festum Sanctorum Viti et Modesti Martyrum proximo Anno Domini millesimo septingentesimo quarto. (A továbbiakban: Actum in castro Sandomiriensi) - Szeretném hálás köszönetemet kifejezni dr. Nagy László Kálmán kollégának, a krakkói Jagelló Egyetem Hungarológiai Tanszéke tanszékvezetőjének, aki nem csekély fáradtság árán az említett dokumentumokat számomra elérhetővé tette. 54