Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Gebei Sándor: Az 1704. évi lengyel konföderációk és a szécsényi konföderáció

GEBEI SÁNDOR A képviselet szintjei a Rzeczpospolitában (16-18. század) (A fentiek illusztrálására egy kiragadott kis-lengyelországi példa) Helyi gyűlés, vagy Helyi „kisgyűlés" (conventus particularis, vagy comitia minora) Regionális gyűlés, vagy Általános „kisgyűlés" (conventus generalis, vagy comitia maiora) Országgyűlés, vagy Ált. országos gyűlés (conventus generalis Reipublicae, vagy comitia generalia) Sej mik partikularny Sej mik generalny Sejm walny l.powiat, 2.wojewódstwo l.haliczi lwowiprzemyáli sanoki 2. Sadowa Wisznia (Rus) Belz Chelm Opatów Proszowice Urzedów Nowy Korczyn (kis-lengyelországi) Kolo (nagy-lengyelországi) Warszawa (Varsó) (mazowsze-i>mazóviai) Slonim (v. Wolkowysk) (litvániai) Varsó (Warszawa) Krakkó (Krakow) Az 1573 utáni Rzeczpospolita államműködése elméletileg tiszta - a királyi hatalom abszolutizmusának és a nemesség demokráciájának egyensúlya -, gyakorlatilag viszont kaotikus volt. Megőrizte az 1569 előttről származó hagyományokat, Nagy- és Kis-Lengyelország különállását, a nagy- és kis-lengyelországi rivalizálást, a helyi politikai szokásjogait. Az államműködés nehézségeit a litván és a Rusz-beli politikai struktúrák különbözősége még tovább fokozta. Ezek a tényezők a szejm, a szejmikek munkájának a hatékonyságát egyértelműen rombolták. Az is a hatékonyság ellenében hatott, hogy az ellenzék nélküli szejmnek csak egyetlen politikai ellenfelével, a királlyal kellett megküzdenie. „A 17-18. század fordulójának kiemelkedő lengyel politikai írója, St. DuninKarwicki" keserűen állapította meg: „Lengyelországot a fejetlenség tartja fenn." („Polska 52