Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Zachar József: Az európai hadi helyzet 1705-ben

AZ EURÓPAI HADI HELYZET 1705-BEN sikeres zsibói csatavíváshoz, Erdély magyar felkelő szempontból való elvesztéséhez. Ám ezzel a magyarországi háború még messze nem dőlt el, az esztendő végén is folytatódtak a magyar felségterületen a váltakozó sikerű harcok, sőt ezeken túlmenően a magyar portyázások is a morva, alsó-ausztriai és stíriai tartományban.

20 A császári hadvezetésnek azonban még egy terület lakossága okozott súlyos gondokat 1705-ben. Az előző évben a német-római birodalmi gyűléstől elnyert felhatalmazással ugyanis hadaival I. Lipót megszállta a Bajor Választófejedelemséget, miután a súlyos hadivereséget elszenvedett II. Miksa Emánuel a Habsburg-ellenességről való lemondását tartalmazó kötelezettségvállalását és uralkodói jogkörének feleségére való átruházását követően magára hagyta országát, hogy Spanyol-Németalföldnek XIV. Lajos akaratából lett helytartójaként átvegye az ottani francia haderő főparancsnokságát.

21 Már I. Lipótnak is a stratégiai előny mellett súlyos tehertételt jelentett a legyőzött választófejedelemség katonai megszállása és ideiglenes közigazgatásának megszervezése. Ugyanis mind a helyi hatóságok sora, mind a lakosság kezdettől és egyre fokozódó ellenállást tanúsított úgy a császári csapatokkal, mind a császári hivatalnokokkal szemben.

22 Különösen erőteljesen fokozta az ellenállást, amikor az addigi súlyos tehertételekhez a bajor nemességre kivetett rendkívüli hadiadó társult, amely ellen immár a Ferenc János freisingi püspök vezette klérus is csatlakozott.

23 A helyzet az I. József által elrendelt intézkedéssel, amely a bajor töredékalakulatok lefegyverzésére és az alkalmasnak tűnő harcosoknak császári egységekbe való kényszerbesorozására irányult, még tovább súlyosbodott, és München, továbbá Ingolstadt, Braunau, Schärding és Burghausen császári helyőrséggel való megrakását eredményezte.

24 A nyílt katonafogdosássá fajult kényszertoborzási eljárás azután egyenesen vezetett el a bajorországi általános felkelés kirobbanásához, amelyen az esztendő végéig elhúzódó súlyos harcok árán tudtak csak úrrá lenni az örökös tartományokból, továbbá Pfalzból és Frankóniából átvezényelt császári katonai alakulatok.

25 A magyar királyságbeli és bajor választófejedelemségbeli karhatalmi, polgárháborús harc megvívásának szükségessége azzal a következménnyel járt, hogy az angol kormányzat által különösen erőteljesen szorgalmazott, közvetlenül a francia szárazföldi határok ellen irányuló császári támadó hadműveletekre nem kerülhetett sor. Ezt az is nehezítette, hogy a francia uralomtól megszabadult német-római területek egyes uralkodói KA, AFA, Ungarn, 1705-XIII-3: Diarium, -За, Vö.: MARKO Árpád (kiad.): Des Alleurs francia altábornagy tudósításai a zsibói csatáról és a liptói kuruc hadjáratról. Hadtörténelmi Közlemények, 1943: 195. skk. FZ, 4467. skk. Vö.: POSCH, 133., aki egyébként az előző és következő esztendővel egybevetve, az ez évi határon átcsapó eseményekkel kapcsolatosan már fejezetcímében "Az 1705-ös >nyugodt< év" megnevezést használta. KA, AFA, Römisches Reich und Niederlande (a továbbiakban: Reich), 1704-XI-5 KA, AFA, Reich, 1705-1-1, -6, -7, -8, -11, -19a, 1705-II-12b, -17a, -24, 1705-IV-5, -9, -ad 9, -10 KA, AFA, Reich, 1705-IV-ad 4a KA, AFA, Reich, 1705-V-5b, -5c, -ad 5b, -ad 5c, -11, 1705-VI-ad 5, -ad 9a, e, g, -22 KA, AFA, Reich, 1705-VII-18, -20, -44, 1705-VIII-16, -25, 1705-X-l, -17, -24, 1705-XI-7, -8,-10, -15, -18b, -18c, -18d, 1705-XII-l, -7, -10, -12m, -15, 1705-XIII-7 33