Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

R. Várkonyi Ágnes: Törvény a békéről – II. Rákóczi Ferenc békekoncepciója és a szécsényi országgyűlés

TÖRVÉNY A BÉKÉRŐL békességének és régi tündöklő szabadságink tellyes gyümölcsét magok után maradandó posteritasra is hagyhassák."

44 Egybevág a meghívó kissé patetikus szövegével az Emlékiratok tárgyszerűbb tájékoztatása is. A gyűlés összehívásának egyik célja valóban a béketárgyalások körül kialakult tévedések tisztázása és kölcsönös tájékozódás volt. „Főképpen két okból hívtam össze ezt a gyűlést" ismerteti szándékát Rákóczi. Egyrészt, mert a császár követei azt híresztelték, hogy a békét meg lehetne kötni, mert József császár nagyon hajlik rá, de Bercsényi és ő magánérdekeik miatt megakadályozzák. Másrészt hadi kudarcaik a nemesség körében kívánatossá tették a békét, és a gyűlés résztvevői maguktól a császári béke biztosoktól, mindenekelőtt Széchényi Pál kalocsai érsektől hallják a feltételeket.

45 Végül is az országgyűlési tárgyalások másként alakultak. A Magyar Konföderáció első országgyűlésén, az 1705. szeptember 12-én megnyitott, a hadi helyzet, a biztonság és nem utolsó sorban az ellátás követelményei miatt Szécsénybe áttett országgyűlésen alapvetően fontos nagy kérdéseket kellett megoldani. Tudatában voltak, hogy az ország békéjét csak belső viszonyaiban is fejlődőképes, kiegyensúlyozott és hatékony állami berendezkedésű társadalommal lehet biztosítani. Ki kellett bővíteni és újrafogalmazni az 1704 elején létrejött Magyar Konföderációt, létrehozni alkotmányát, és nem utolsósorban meghatározni Rákóczi státusát és központi hatalmát. A feladatok megsokasodtak, ellátásukra alkalmas intézmények kellettek, s szükséges volt, hogy meghatározzák pontosan hatáskörüket, a központi hatalom csorbítása nélkül kellett kialakítani az intézmények együttműködési rendszerét. Rendezni kellett a vallások ügyét. A régi rendi kereteket feszegető társadalmi csoportok érdekei érvényesítésére, mások sérelmét elkerülve az érdekeket egyeztető stratégiára volt szükség. Megoldásra várt a hadsereg reguláris átszervezése, testületi szabályzata és biztosítani kellett a katonaság, a fegyvert viselő jobbágyok szociális szabadságát. Rendezést kívántak az elkobzott birtokok tulajdonviszonyai, az osztrák rendtartománytól elszakadni próbáló magyar jezsuiták helyzete, s a gazdaság. Mindezzel együtt fel kell oldani a felgyülemlett belső ellentétek növekvő feszültségeit. Az országgyűlés ma ismert forrásai meglehetősen töredékesek. Legkevesebb információval a béketárgyalásról hozott törvényt megfogalmazó tárgyalásokról rendelkezünk, mert a figyelmet a nagyhorderejű, látványos események és az éles viták kötötték Több, lényegében azonos szövegvariánsa: KATONA István, História Critica Regum Hungáriáé. Tom: XVIII. Ord:. XXXVII Budae, 1806. 36-41, - SZALAY László: Magyarország története. Pest, 1859, VI. köt. 262-264. Erdélyi Nemzeti Múzeum kézirattára, Kemény József gyűjtemény I. 431. - További példányait, Ráday Pál fogalmazványát és autentikus szövegét szövegkritikai jegyzetekkel: BENDA Kálmán: Rákóczi meghívója a rákosi országgyűlésre. In: Ráday iratok I. 328-332. - A meghívó jogtörténeti kérdéseiről: MEZEY Barna, Jogforrások a Rákóczi-szabadságharc államában (1703. június 6-1705. szeptember 12.) In: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 1976. II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára. Szerk.: DOMONKOS Alajos. Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1976. 24-32. - Vö: R. VÁRKONYI, 1995. 9-12. Emlékiratok, 362. 23