Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
R. Várkonyi Ágnes: Törvény a békéről – II. Rákóczi Ferenc békekoncepciója és a szécsényi országgyűlés
R. VÁRKONYI ÁGNES le. Két napló, Csécsi János pataki professzor és Lipóczi Keczer András naplója az országgyűlés eseményeinek rendjét is némileg eltérően jegyezte fel. 46 1705 szeptember második szombatján a Veni Sancte-t az egri püspök, Telekessy István celebrálta, s utána „a felséges fejedelem egy magyar nyelven maga által dictait beszédet olvastatta fel az ország titkára Ráday Pál által." A beszédről több forrás is tájékoztat, némileg eltérő módon, nagyon röviden, különböző hangsúlyokkal. Két szövegváltozat maradt fenn: az egyik ismeretlen kézírásban, Rákóczi javításaival látta el, a másik Ráday Pál végleges, bővebb fogalmazványa. Mindkettő befejezetlen és tartalmában némileg különbözik egymástól. Nincs rá bizonyíték, hogy melyiket olvasta fel az országgyűlésen Ráday. 47 Mindkettő tárgyszerű, ismerteti az ország előtt álló lehetséges utakat: interregnum vagy béketárgyalás, további harc, vagy béke! Központi gondolat azonban a fejedelmi előterjesztés mindkét változatában az európai hatalmi egyensúly és a békekötés kérdése. Az európai keresztény fejedelmek azért öltöztek mind fegyverbe - hangsúlyozta a fejedelem -, hogy a hatalmi egyensúlyt biztosítsák, vagy megteremtsék. Szabadságát pedig Magyarország az idegen uralom alól csak külső hatalmakkal szövetségben a békesség, vagy a fegyver erejével nyerheti vissza. Részletesen ismerteti Rákóczi a jó béke esélyeit, a külső hatalmak garanciáját és azt, hogy miért akadtak el a tárgyalások. „Mely szívesen kívántam volna édes nemzetem igyedet a szerentsés békességre vezérelnem, melynek küszöbére midőn már sokféle könnyebbítések után lépni akartam volna, gondolván, hogy feltett kívánságok szerint az mediatorok bevételén és az guarantiának mostani gyűlésig halasztásán kívül semmi egyéb hátra nem volna, mind ezeket is kívánságok szerint véghez vivén, vétenek oly árkot élőmben, melynek átugrása lehetetlen vala. így teczék ki valóságoson az ed/d/ig hordozott, színes zöldségű békesség olajfájának keserves gyümöltse, midőn a tractának elkezdése előtt kivánák, hogy ország nevével megígéri, hogy ezen mostani gyülekezetben és békesség tractájában sem az hereditásnak elrontását, se az nagy ditsőségű András király decretumának helyre állítását kívánni nem fogjuk..." Elfogadhatatlan kívánság ez - hangsúlyozza -, mert alapja az alkotmány elvesztésének, és minden törvénytelenségnek, mindannak, amelyek elvették az országtól az óhajtott békességet, s nélkülük döntöttek róluk. Elsorolja Rákóczi a béke feltételeit, „az felséges svéciai, angliai és prussiai királyoknak s nem különben az hatalmas hollandiai respublicának kezességül" való elfogadását kívánja. Számba veszi a kockázatokat: „Lelkem ellen mondanám, ha az békességnek állandóságával biztatnálak", mert szomszéduk az ellenség. Végigtekint az ország lehetőségein, hangsúlyozza a kocActa Conventus Széchényensis, 1705. a 12. Septembr/is/ ad 3. Octobr/is/ celebrati auctore Joanne Csécsi, Collegii Reformat. Sáros-Patakiensis Professore, in Conventu hoc prsesente. Ex autographo Auctoris in Bibliotheca Collegii custodito pro Archivo Co/mi/t/a/tus Zempliniensis manu mea descripsi ego Franc. Kazinczy. Ad fasciculi 218. Num/erus/ 201. Kiadva: A szécsényi országgyűlés, 1995. Továbbá Joannis Csécsi Professons Patakiensis Commentarii de rebus in conventu Generali Szécheniano 1705. Mense Septembri et Octobri gestis. Kazinczy Ferenc fordítása. OSzKK Quart. Lat. 2524/3. - Lipóczi Keczer András naplója: lásd 49. jegyzet. A két szöveg kritikai vizsgálatát BENDA Kálmán végezte mintaszerűen el. Vö: Ráday iratok I. 334-346. 24
