Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Ráday-Pesthy Pál Frigyes: Ráday Pál emlékezete

RÁDAY-PESTHY PÁL FRIGYES közepén Bercsényi adott néhány példányt Hamel-Bruyninxnak, a bécsi holland követnek is. A bécsi követség révén terjedt el a Manifestum Nyugat-Európában, míg az 1704. februárban kezdődő svéd-porosz-lengyel követsége során maga Ráday Pál adott egy-egy példányt az illetékeseknek.

46 A kiáltvány keltezése: 1703. június 7. - nem valós, Rákóczi nem is volt még akkor Magyarországon, a szerző, Ráday pedig csak októberben csatlakozott a szabadságharchoz. Ennélfogva a mű vagy az év végén, vagy 1704. legelső napjaiban készülhetett el. (1703. június 7. a dolhai csata napja volt, amikor Károlyi Sándor - akkor még a császár szolgálatában - meglepte és szétszórta a csatára készületlen, tíz nappal később Rákóczihoz csatlakozó jobbágy-katonákat. A Manifestum ezzel a dátummal valószínűleg Bécs Rákóczi-ellenes propagandáját akarta ellensúlyozni.) A Manifestum 21 pontja közül 13 konkrét törvények alapján érvel. Az 1. pont az 1687. évi 2. és 3. törvénycikkeket, azaz a szabad királyválasztás jogának elvesztését, illetve az azt felváltó örökös királyság intézményét rója fel. Ezt követi rögtön a 2. pontban az Aranybulla 31. §-ának (az úgynevezett ellenállási záradéknak) az 1687. évi 4. tvc. által történt eltörlése feletti panasz. Ez utóbbi is utal a törvények rendi jellegére, de ugyanakkor megemlítendő, hogy a társadalom valamennyi szegmensét ért sérelem felpanaszolása megtalálható a Manifestum-ban. A 8. pont azt veti I. Lipót szemére, hogy 1702-ben a Jászságot és a Kunságot elzálogosította a Német Lovagrendnek. A14. pontban az elviselhetetlen méreteket öltő porciózást és annak tragikus következményeit ecseteli megrázó módon Ráday, amihez még „új fizetés neme, accisa

47 formáltatott, a' hadi executio uralkodott, tömlöczözés, verettetés támadott, [ ja' dolognak nyilván valósága azt bizonyította, hogy könnyű a' következtetés, mellyel a' szabad nyakra a' szolgálatnak örökké való jármát akarják vetni." 48 A Manifestum foglalkozik az ország helyzetét alapvetően befolyásoló témakörökkel, így az adóüggyel, gazdasági-kereskedelmi kérdésekkel, a hatalmasok korlátlan szabadosságával, valamint a vallásszabadsággal. Modern államelméleti követelmények alapján, a „korszerű uralkodás" kritériumai tudatában bírálja a Habsburg-kormányzatot. Dokumentálni tudta a megindult szabadságharc törvényességét, és megindokolta annak jogos voltát. „így érthető meg, hogy a Recrudescunt, ez a szándékában védekező, cáfoló, vitázó kiáltvány, végső kicsengésében a szabadságharc állampolitikai programja lehetett."

49 Ráday Pál latinul írta a Manifestum-ot, majd magyarra is lefordította. Franciául, hollandul, németül, sőt még törökül is megjelent. A Manifestum sikeres megírása után Ráday következő feladata volt: A „titkos kancellária" vezetése Titkos kancellária - mint olyan - formálisan nem létezett Rákóczi államában. Mégis, a tevékenység jellege miatt, ez az elnevezés illik legjobban a laza szervezeti formában Ráday iratok I. 94. A kereskedelmi (fogyasztási) adó egyik formája. Ráday iratok I. 103-104. R. VÁRKONYI Ágnes: Ráday Pál, a politikus. In: RPekv. 24. 236