Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Ráday-Pesthy Pál Frigyes: Ráday Pál emlékezete

RÁDAY PÁL EMLÉKEZETE működő kis apparátusra, amely Ráday Pálból és az irányítása alatt dolgozó néhány referensből állt. 1704 elejétől kezdhettek el dolgozni azokon a feladatokon

50

, amelyekre Rákóczi előzőleg sokáig kereste a megfelelő embert, s amelyek egyikét, a külföld tájékoztatását a magyarság harcáról, Ráday a Manifestum megírásával - a fejedelem és környezete megelégedésére - megoldotta. (Legalábbis egy időre...) A titkos kancellária tevékenységének megindulása gyakorlatilag egybeesett a magyar konföderációnak - mely kezdetben a főurak és vármegyék szövetsége volt - 1704 elején történt megalakulásával.

51 A konföderáció lényege a rendi széttagoltsággal szemben a központi akarat elfogadása, amelynek megtartására a konföderáció résztvevői esküt tesznek. Justus Lipsius (valódi nevén: Joest Lips), az 1547 és 1606 között élt híres németalföldi filológus és történetíró szerint a központi irányítás megvalósításának legjobb államformája a konföderáció, mely államformában minden hatalomnak egy ember kezében kell lennie. Közép-Európában a konföderációnak voltak már hagyományai, a fejedelem és tanácsosai azonban elsősorban a belga, holland és a svájci példákat tartották- és ajánlották követendőnek.

52 Ráday Pál a központi irányítás feltétlen híveként, hűen követte Rákóczi elgondolásait a feladatok kidolgozása/megoldása során. Titkos kancelláriája hamarosan a szabadságharc szellemi műhelyévé vált, amelyre a fejedelem a nemzeti állam önálló szerveinek kiépítését éppúgy rábízta, mint a legkényesebb bel- és külpolitikai feladatok kezelését. Az 1705-ös szécsényi országgyűlésen, ahol Rákóczit a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé kiáltották ki, a nemességre és vármegyékre épült konföderációt megerősítették, sőt kibővítették. A bővítéssel a konföderáció magába foglalta a királyi városokat, a hajdú- és mezővárosokat, a jászokat és kunokat, valamint a vitézlő rendet is. ílymódon a konföderáció a lakosság csaknem minden rétegét felölelte. Ráday Pál irányításával fogalmazták meg az Udvari Tanács tagjai a szövetséglevelet, a konföderáció alkotmányát és az esküszövegeket.

53 A konföderációs keretek között kialakuló Rákóczi-államban a kormányzás módszere központosítási szándékon alapult, ahol a rendeletek végrehajtását az Udvari Tanács (Consilium Aulicum) és a hadsereg biztosították. Az Udvari Tanács 1704 elejétől 1705 szeptemberéig (ekkor lépett e szerv helyébe a Szenátus) az új államszervezet legfontosabb testületeként működött. Kettős feladatot látott el: - tanácsadó testületként szolgált a fejedelem mellett, ami során az Udvari Tanács tagjai szakterületekre bontották az ügyeket, véleményezték azokat, majd az ezekkel kapcsolatos tanácsukat Rákóczi elé terjesztették, aki azután meghozta döntését;

54 Lásd a Rákóczi és Ráday találkozása című fejezetnél lévő 1-4. pontokat. 51 R. VÁRKONYI Ágnes: Társadalmi fejlődés és állami önállóság. In: Európa és a Rákóczi-szabadságharc. 112.; Uő: II. Rákóczi Ferenc államáról. In: Az államiság megőrzése. 254. 52 R. VÁRKONYI Ágnes: i. m. 112. ; Uő: II. Rákóczi Ferenc államáról. In: Az államiság megőrzése. 255. 53 R. VÁRKONYI Ágnes: A szécsényi országgyűlés. In: KÖPECZI - R. VÁRKONYI, 1976.213. 54 R. VÁRKONYI Ágnes: II. Rákóczi Ferenc államáról. In : Az államiság megőrzése. 255. 237