Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Ráday-Pesthy Pál Frigyes: Ráday Pál emlékezete

RÁDAY-PESTHY PÁL FRIGYES Nemzetközi helyzet és a szabadságharc megindulása A Rákóczi-szabadságharc megindulásakor számos ország részvételével két nagy há­ború is dúlt kontinensünkön. Az 1701-ben kezdődött spanyol örökösödési háború 20 volt az egyik, amelyet az Utrechtben 1713. április 11-én, Rastattban pedig 1714. március 7-én aláírt béke zárt le. Az északi háború volt a másik, amely 1700-ban tört ki, és az 1721. szeptember 10-én, Nystadban megkötött békével ért véget. Mindkét háború motivációi végső soron gazdasági érdekekben testesültek meg. Az ipar és a kereskedelem fejlődése következtében a XVIII. század elejére egyre jobban ki­bővült a világpiac, melynek olyan velejárói is voltak, mint a kereskedelmi tevékenységet is magába foglaló piaci részesedés növekedéséért, valamint a nyersanyagforrások meg­szerzéséért folyó küzdelem megerősödése. 21 A spanyol örökösödési háború Franciaország-ellenes koalícióját Anglia, Hollandia, Ausztria, Poroszország, Dánia, majd némi ingadozás után Portugália és Szavoja alkot­ták, míg a másik oldalon Franciaország csak Spanyolországot, a bajor és kölni választót, továbbá a magyar konföderációt számolhatta szövetségesei közé. 2 Az északi háború két fő ellenfele Oroszország és Svédország. Itt a háború fő oka I. Péter orosz cár azon szándéka volt, hogy a Balti tenger és a Finn öböl mellékét elragad­ja. E háború két hadviselő csoportját egyrészt Oroszország, a Porosz Királyság (1701. előtt: Brandenburgi Választófejedelemség), Dánia, a Szász Választófejedelemség és rész­ben Lengyelország képezte, másrészt Svédország, valamint a vele szövetséges Lesczynski Szaniszló lengyel király adta. Svédország számíthatott még bizonyos támo­gatásra Franciaországtól, sőt Angliától és Hollandiától is. 23 Ilyen nemzetközi viszonyok között indult meg 1703. derekán a Rákóczi-szabadság­harc, amelynek maximális programja a Habsburgok trónfosztását, Magyarország füg­getlenségét, új királyválasztást és Rákóczi Erdély fejedelmévé választását; minimális programja pedig az ország gazdasági-, politikai- és vallási sérelmeinek orvoslását, s en­nek biztosítékaként, Rákóczinak erdélyi fejedelemmé választását, továbbá császári be­leegyezéssel történő külföldi kezesek állítását tűzte ki maga elé. 24 A spanyol örökösödési háború közvetlen kiváltó oka az volt, hogy II. Károly, a Habsburg-ház spanyol ágának utolsó sarja, 1700-ban bekövetkezett halála előtt a spanyol trón törvényes örökösének, József Ferdinánd bajor hercegnek 1699-ben bekövetkezett váratlan elhalálozása miatt írt új végrendeletében Anjou Fülöpre, XIV. Lajos francia király unokájára hagyta a trónt, amit Bécs nem fogadhatott, és nem is fogadott el. Lásd: R. VÁRKONYI Ágnes : II. Rákóczi Ferenc államáról. In : Az államiság megőrzése. 233. 21 KÖPECZI Béla: A Rákóczi-szabadságharc és Franciaország. Budapest, 1966. 19.; R. VÁRKONYI Ágnes: Szabadságharc az állami önállóságért. In : Magyarország története 1686-1790. (IV/1.) 183. 22 KÖPECZI, 1966. 20. 23 KÖPECZI, 1966. 20. 24 KÖPECZI Béla: PRO LIBERTATE. II. Rákóczi Ferenc, az államférfi és az író. Budapest, 1976. 47-48.; valamint Uő: A Rákóczi-szabadságharc és Európa. In: Európa és a Rákóczi-szabad­ságharc. Szerkesztette: BENDA Kálmán. Budapest, 1980. 14. 230

Next

/
Oldalképek
Tartalom