Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Ráday-Pesthy Pál Frigyes: Ráday Pál emlékezete

RÁDAY PÁL EMLÉKEZETE Az ország sérelmeinek orvoslása mindkét program fontos része. (Magyarország függetlenségének hiánya és az országot érő sérelmek között szoros korreláció van.) A legfontosabb sérelmek közé tartozott például a protestánsok üldözése, ami elvileg önmagában is egyik okául szolgálhatott a szabadságharc kirobbanásának.

25 A protestánsok szabadságharc előtti-, de még inkább a szatmári béke utáni üldözése az, ami miatt, és ami ellen Ráday Pál haláláig következetesen küzdött. A Rákóczi-szabadságharc kezdeti időszakának kuruc katonai sikereiben nem kis szerepe volt az idő tényezőnek. Annak, hogy a mozgalom alábecsülésén túl, Bécs amúgy is kénytelen volt a spanyol örökösödési háborúba bevetni a Habsburg Monarchia szinte teljes haderejét, így az udvar kivonta Magyarországról katonaságának zömét. Ettől függetlenül, Rákóczi világosan látta katonai ereje korlátait, a külső katonai és politikai szövetség nélkülözhetetlenségét, a szabadságharc ügyének az elszigeteltségből való kiemelése, európai üggyé tétele szükségességét, valamint az európai háborút majdan lezáró békében való esetleges részvétel nyújtotta lehetőségeket.

26 Rákóczi és Ráday találkozása A tokaji táborból 1703. november 3-án elküldött levelében Ráday Pál tudatja Kajali Klárával, hogy a fejedelem Máramarosba küldte hitvese édesapját, Kajali Pált, ezért Nógrádba történő visszaindulásuk késik. „Óránkint reménlettem Attyám Urammal eő kegyelmével edgyütt haza menetelemet; de mivel eő kegyelmét a' Méltóságos Fejedelem Máramarosban küldötte el, véltem, nékem is addigh, mígh eő kegyelme vissza nem jön, itt kelletik maradnom."

27 Kajali Pál, aki korábban már többször vezetett le megyei tisztújítást a Forgáchok biztosaként, Rákóczitól első feladatként azt a megbízatást kapta, hogy Szuhay Márton biztostársával 1703. november 19-én vezesse le Máramaroson a tisztújítást.

28 Ez meg is történt. Feltehető, hogy Kajali legalább egy hónapig távol volt a tokaji tábortól, ugyanis Ráday Pál levele szerint is legkésőbb november 2-án már útra kelt Tokajból. Ez az idő a jelek szerint elegendő volt ahhoz, hogy Rákóczi alaposan megismerje a táborban időző Ráday Pált. A fejedelem tapasztalata rendkívül kedvező lehetett, hiszen bizalmas munkakörbe, intimus secretarius-ként (belső titkárként) maga mellé vette a nála egy évvel fiatalabb nógrádi nemest. Az adminisztrációs munkák elvégzésére Rákóczi mellett ekkor már működött egy néhány fős szervezet, a fejedelmi kancellária, Pápai János vezetésével. A szabadságharc sikeres előrehaladásával, s ennek következtében a fejedelem fennhatósága alá került területek rohamos bővülésével azonban a feladatkör egyre jobban kiterjedt, merőben új MÉSZÁROS Kálmán: A szabadságharc tisztikara. In: Az államiság megőrzése. 180. BENDA Kálmán: Rákóczi és az európai hatalmak. In: Európa és a Rákóczi-szabadságharc. 25-26. Ráday iratok I. 70-71. HECKENAST Gusztáv: Kajali Pál (Ráday Pál apósa). In: Ráday Pál emlékkönyv. Előadások és tanulmányok születésének 300. évfordulójára. Szerkesztette: ESZE Tamás. Budapest, 1980. (A továbbiakban RPekv.) 291.; R. VÁRKONYI Ágnes: II. Rákóczi Ferenc államáról. In: Az államiság megőrzése. 253. 231