Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Ráday-Pesthy Pál Frigyes: Ráday Pál emlékezete

RÁDAY PÁL EMLÉKEZETE tományokat jelölő két tartománynév Ausztriában: a keleten lévő Niederösterreich és a tőle nyugatra fekvő Oberösterreich.) A korábban jómódú Rádayak birtokának java része Pest-Pilis-Solt vármegyében és az ország azon területein helyezkedett el, amelyek - miután a török amúgy is végigpusztította őket - a Hódoltság határain belülre kerültek. Bizonyos birtokátcsoportosítással egyetemben a Ráday-család Nógrád megyébe tette át a székhelyét, ahol azonban csak korlátozott jövedelmet hozó részbirtokokat tudott venni. így a közhivatalra való felkészülésnek, majd magának a közhivatal vállalásának szükségessége állandósult a családban. Ráday Pált is erre figyelemmel iskoláztatták szülei. A Rákóczi-szabadságharc szolgálatában A társadalom szinte egészét érintő, egyre elviselhetetlenebb terhekkel sújtott Magyarország a XVIII. század elején válaszút elé került: vagy betagolódik a Habsburg Birodalomba, vagy megkísérli az önálló magyar állam megteremtését.

17 A választás az utóbbira esett. Mivel azonban az elmúlt évek bebizonyították, hogy békés eszközökkel az udvarral nem lehet egyezségre jutni, az önálló magyar államnak csak fegyveres úton történő megteremtésére maradt bármi remény. E célt maga elé tűzve indult meg 1703. közepén a Rákóczi-szabadságharc. A kurucok közeledtének hírére Nógrád vármegye tisztikara mintegy három-négyszáz nemescsaláddal együtt Gács várába zárkózott. 1703. október 2-án azonban a vár megnyitotta kapuját a kurucok előtt, a megye nemessége pedig Kajali Pál és Ráday Pál küldöttekkel juttatta el hűségnyilatkozatát a fejedelemnek a tokaji táborba.

18 Tokajba érve Ráday Pál joggal gondolhatta azt, hogy rövid időn belül visszatérhet leendő apósával egyetemben Nógrádba. Annál is több oka volt az ifjú Rádaynak ezt remélni, mert a Ráday-családon kívül fiatal jegyese is várta őt vissza... Nem így történt. Természetes vágyakozását az élet keresztülhúzta. De nemcsak az ő vágyát és sorsát változtatta meg, hanem egész családjáét is. A fiatalok lakodalmukat is csak 1705-ben tarthatták meg , s vajmi keveset láthatták egymást a szabadságharc nyolc éve során is. 17 R. VÁRKONYI Ágnes: II. Rákóczi Ferenc államáról. In: Az államiság megőrzése. (Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról.) Szerkesztette: CZIGÁNY István. Budapest, 2002. (A továbbiakban: Az államiság megőrzése.) 230. 18 R. VÁRKONYI Ágnes: A tokaji táborban. In: KÖPECZI Béla - R. VÁRKONYI Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. (Második, átdolgozott és bővített kiadás.) Budapest, 1976. 132. 19 Ráday iratok I. 39.: Az esküvő egyébként abban az időben nem volt azonos a lakodalommal, amelyet Rádayék 1705. január 13-16. között tartottak meg. (Ráday iratok I. 39., 1. számú lábjegyzet.) 229