Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

R. Várkonyi Ágnes: Törvény a békéről – II. Rákóczi Ferenc békekoncepciója és a szécsényi országgyűlés

R. VÁRKONYI ÁGNES Habsburg kormányzat katonai pártja fölénybe került. I. József császár megváltoztatta álláspontját. Eszerint a béketárgyalásokat csakis az 1687. évi törvények alapján kezdhetik el. Ez azt jelentette, hogy Rákóczi híveivel együtt ismerje el az örökös királyságot és mondjon le az Aranybulla ellenállási záradékáról. Messze túllépve a korabeli béketárgyalások szokásrendjét József császár azt kívánta, hogy Stepney és Hammel-Bruyninx mint békeközvetítők menjenek el az országgyűlésre és érvényesítsék kívánságát. Vagyis vegyék rá Rákóczit és híveit, hogy az országgyűléssel ismertessék el a dinasztia örökösödési jogát a magyar trónra és nyilvánítassák semmisnek az Aranybulla ellenállásra jogosító részletét. A kívánság az angol - holland békebiztosokat meglepte, felmérték, hogy Rákóczi és kormányzóköre ezt nem fogadhatja el. Anna királynő a mielőbbi méltó béke megteremtése érdekében írt a császárnak és a császárnénak.

42 A béketárgyalásokról terjengő hírek csak növelték a Magyar Konföderáció országrészén a belső feszültségeket. Különösen az ezredekben nőtt a nyugtalanság, megdöbbentő méreteket öltött a szökés, és a földesurak hazaparancsolták jobbágyaikat. A helységekben és az államvezetés köreiben egyaránt kiéleződtek a vallási ellentétek. Bercsényi részletesen ír a „Catolicus Status" panaszáról. Nemcsak a papok, világiaik is úgy beszélnek - közli Rákóczival -, hogy „pennámra bíznom nem kívánom." A katolikusok mellőzöttnek érzik magukat a Konföderáció kormányzótestületében vallásuk miatt. Rákóczi aláhúzza a következő sorokat: „tartják igen sajnálatosnak, hogy az Nagyságod Udvarának miniszterjei (mert így neveztetnek communiter ) mind acatolikusokbúl állnak, senki abban promotióját sem magának, sem relígiónk dolgának nem várhatja..." s részletezi a képtelen vádat, hogy a fejedelmi udvartól távol tartják a katolikusokat.

43 A protestánsok viszont elkobzott parochiáikat követelik vissza és fellángoltak a templomok körüli harcok. Fejedelmi pátensek sora ígérte, hogy a különböző felekezetek igényeit és sérelmeit az országgyűlésen rendezik. Katonafolyamodványok tudósítanak, hogy a jobbágykatonák helyzete államhatalmi szintű megoldást kíván. Ha azonban békét kötnek, minden marad a régiben? „Válasszák azt, ami a legértelmesebb" 1705. július 1-én az Ócsa melletti táborból kibocsátott meghívójában Rákóczi még a rákosi mezőre hívta össze az országgyűlést. Témánk összefüggésében az a fontos, hogy igyekezett megnyugtatni az országot, feloldani a béketárgyalásokról szállongó ellentmondó hírek keltette zavart és bizonytalanságot. Hangsúlyozza, hogy mint addig, ezúttal is az a cél vezeti, hogy „az ország dolgait tegyük minnyajoknak nyilvánoságossá." Őszintén a valóságot tárja az ország elé. Közli, hogy az Ausztriai ház hajlandóságot mutat a békére, bár őszinteségében nem bízik. Külső hatalmak pedig bejelentették, hogy közbenjárnak és közvetítenek az ország megcsendesítése érdekében. Nehogy bárkinek is balvélekedése lehessen, hogy elmulasztotta a kedvező alkalmat, vagy időnek előtte megbékélt, az országgyűléssel együtt, közösen kell dönteniük, hogy „az ország csendes Lord Sunderland 1705. augusztus. 29/18-i és Stepney jelentése Harley miniszternek, Vienna,1705. szeptember 2. AR II/II. 197-198. 199-200. Bercsényi Rákóczinak, Radosnya, 1705. május 5. ARI/IV. 491. 22