Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
Ráday-Pesthy Pál Frigyes: Ráday Pál emlékezete
RÁDAY-PESTHY PÁL FRIGYES A Ráday-család eredetére vonatkozó dokumentáció a XIII. század végéig vezet minket vissza. Ráday I. Balázstól - egyenes ágon - Jakab, II. Balázs, Gergely, Bálint, I. István, I. Gáspár, I. András és végül II. Gáspár leszármazási láncolatán át jutunk el Ráday (I.) Pálig. 11 A köznemesi Ráday-család első tisztségviselői a XVI. században élt I. István (aki 1545ben Pest vármegye szolgabírája) és I. Máté (alországbíró) voltak. I. Máté valószínűleg I. István testvére volt. A tudományokban olyan jártasságra tett szert, hogy az akkori szokás szerint deák (azaz latin) nevet: Matheus Literátus de Ráda viselt. 12 Ráday I. Máté a török elleni harcban mutatott vitézségéért „1552. április 4-én I. Ferdinánd királytól az ősi címerhez bővítést nyert, amennyiben ekkor a liliomot tartó egyszarvú mellé adatott még egy kiszáradni látszó hársfa, melynek egy gallyán az ott ülő galamb még talált zöld levelet." 13 A szolgabíró I. István unokája, I. András 1639-ben Nógrád megye szolgabírája, később három alkalommal alispánja, 1649-ben pedig országgyűlési követe is lesz. 14 (I. András Madách Zsófiát vette feleségül, aki fivérének, Madách Gáspárnak hetedik egyenes ági leszármazottja Madách Imre volt... 15 ) I. András fia, II. Gáspár (Ráday Pál édesapja), 1665-ben Nógrád megyei szolgabíró, 1668-70-ben ugyanott táblabíró, 1682-84-ben pedig Pest-Pilis-Solt vármegyei alispán. 16 A Rádayakról általánosságban elmondhatjuk, hogy olyan protestáns család voltak, amelynek férfi tagjai a helvét (azaz református), női tagjai pedig - különösen a Ráday Pált megelőző néhány generáción át - többnyire az ágostai (vagyis evangélikus) felekezetet követték. A protestáns felekezetek közötti vallási tolerancia a családon belül zavartalanul működött. Egy másik fontos jellemző vonása a Ráday-családnak - és ez valószínűleg az előzőekből kitűnt -, hogy jelentős közhivatalok betöltésére, eredményes ellátására felkészültek és képesek voltak. Jóval átlagon felüli műveltségüknek bizonyára nagy szerep jutott az általuk képviseltek bizalmának ismételt megszerzésében. Az, hogy szükségük volt közhivatalokat vállalniuk onnan is fakadhatott, hogy egy igényesebb színvonalú életmód gondtalan folytatásához nem voltak, helyesebben, többé már nem voltak eléggé gazdagok. Az ország három részre szakadásával mintegy másfél évszázadra megszilárdult egy olyan status quo, amelynek alkotórészeit a török protektorátus alatt lévő Erdélyi Fejedelemség, az ország nagy, középső részét elfoglaló török Hódoltság, valamint a Hódoltság fölötti keskeny Kárpátmedence-karéj képezték. Ez utóbbi a Királyi Magyarország elnevezést kapta, s a Habsburg Birodalom érdekeltségébe került. Osztrák elnevezésre utal, hogy a Királyi Magyarország nyugati „felét" Alsó-, keleti részét pedig Felső-Magyarország névvel illették. (A hasonló előtagú, de földrajzilag pont fordított elhelyezkedésű tar11 NAGY Iván: i. m. 550. 12 NAGY Iván: i. m. 549. 13 NAGY Iván: i. m., 549. Megjegyzés: „Ez a hársfa, vagy annak levelei, az ősi czímere a Rátold nemből származó családoknak." (Uő: uo., 2.sz. lábjegyzet.) 14 NAGY Iván: i. m. 549., 551. 15 FABINY Tibor: i. m. 14. 16 NAGY Iván: i. m. 551. 228
