Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

R. Várkonyi Ágnes: Törvény a békéről – II. Rákóczi Ferenc békekoncepciója és a szécsényi országgyűlés

TÖRVÉNY A BÉKÉRŐL statusokhoz le küldettek, írt is már Szirmay Méltóságos Pálffy Miklós (!) úrnak ő Excellenciájának, mellyet is io békességnek reménséghével biztat, adgya az úr Isten bizony valóban máris körmünkre éget, megh emlegethetjük húsz esztendő múlva is Rákóczi és Bercsényi kurucz háborúját. Én ugyan in hoc (!) matéria hitetlen Tamás vagyok, látván az kuruczságh erőtlenségünket. Békességet csenálni akarjon, legalább mégh ezen a nyáron von/n/ani fogják az dolgot, eventusát megh akarván várni, és látni Olasz országhis s Imperiumbeli Campaniaknak, addigh principálisra rebelliam, több pinztis csinálnak magoknak, ha nekünk szolgál az szerencse nem mondom, hogy meg nem aláznák magokat.de ha nem, bizony mégh tovább is Franciaji (!) királlyal confoderatiojokat mindenképpen manutenealni fogják, mindazonáltal jobbat köll biznunk, Dunán innend való Földis nagyob részrül mind hozzájuk állott, és az bizonyos minden nap szaporodnak fegyvert is osztat az parasztságnak Rákóczi, az mieink pediglen naponként fogynak, éhség és nyomorúság miatt, gyün ugyan még két regiment lovas / egy gyalogh Imperiumbol két hét alatt itt leszen / Olasz országban az Veronát az Franciák rövid nap megh veszik, mindenütt bizony csak imígy-amúgy vagyunk. Eugen herceg két hét alatt bizonyosan meghindul Olasz országban, holott húszezer embere armadakon kerül, Dániai és Prusziai királyoktul Fölséges úrnak segítségére commandoja alá rendeltetett. Magam is resolváltam magamat, úgy mint generál adjutáns ő Hercegségével ki mennem, látom, hogy csak katona világ vagyon, az után is, ha békességh lesz is, leszen Fölséghes Úrnak katonára szüksége."

3 A pillanatnyi katonai erőviszonyok azonban gyorsan változtak. A császáriak „erőtlenségét" látványosan megcáfolta Károlyi dunántúli veresége és március 31 -i magányos menekülése át a Dunán, Bercsényi Miklós ugyancsak értekezésnek beillő hosszú elemzést írt a béketárgyalások esélyeiről. „Pozsonban ugyan köz az híre, hogy óránkint várják az követeket és bizonyosnak tartják az békességet. Adja az irgalmas Isten az jót! az ki hogy meg ne lehessen, nem mondom; de az mint látom az propositiókot: üdőt s alkalamtosságot kíván a tracta." Egyetért Rákóczi álláspontjával, hogy „nem lehet... az ország híre nélkül még csak a quarantiát is nomine regni acceptálni, annyival is inkább tractálni."

40 Látható, a béketárgyalások kérdését Bercsényi Miklós is, miként Rákóczi, szorosan összekapcsolja az országgyűléssel. A katonai erőviszonyok fejleményei nem kedveztek a Magyar Konföderációnak. IJózsef császár leváltotta Heistert, és az öreg, tapasztalt Ludwig Herbeville tábornagyot nevezte ki a császári csapatok magyarországi főparancsnokának. A közvetlen irányítása alá vont itáliai hadjárat érdekében pedig növelni kívánta a császári haderő létszámát.

41 Miután meghiúsult Bottyán János generális dunántúli hadjárata (június 20-22 ), Rákóczi tervét Herbeville tábornagy bekerítésére generálisai nem tudták megvalósítani, és augusztus 11-én Vöröskő és Pudmeric között egy kisebb összecsapás is a császáriak javára dőlt el. Kedvezőre fordulván a császáriak számára a magyarországi hadi helyzet, a Czobor Márkus levele Erdődy Györgynek. Vienna, 1705. márc. 21. Szlovákia, Erdődy lt. Karton 12. (folio szám nincs.) 40 Bercsényi Rákóczinak, Újvár, 1705. április 22. AR I/IV. 471-475. 41 Harley Stepneynek, Whitehall, 1705. augusztus, 14/29. AR II/II. 199. 21