Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

R. Várkonyi Ágnes: Törvény a békéről – II. Rákóczi Ferenc békekoncepciója és a szécsényi országgyűlés

R. VÁRKONYI ÁGNES kus államférfi, aki protestáns elődeit követve harcba szállt a magyar alkotmány, a magyar államiság védelmében. Uralkodói képességeit az udvarában megfordult külföldiek, s még a kritikus Des Alleurs márki is elismerte. Dinasztiáját félreérthetetlenül reprezentálta Forgách Simon (1669-1730) generális, az erdélyi hadak főparancsnoka által az országgyűlés előkészületei idején megjelentetett mű, Zrínyi Miklós, A török Áfium ellen való orvosság szép ajánló soraiban. S az erdélyi fejedelmi beiktatásra készülve a magyar jezsuiták önálló rendtartományért harcoló Kapi Gábor professzor társaival Kolozsvárott a Fő téren a hatalom jelképét, Porta Triumphalis-t állított fel, és a kapu felső homlokzatát a Báthory-Rákóczi családból származó lengyel királlyal és erdélyi fejedelmekkel ékesítette.

36 Ellene mond viszont a királyválasztásnak, hogy a francia szövetségi ígéret bizonytalan, az ország rendi főméltóságai a Habsburg koronás fő hűségén, vagy hatalmi szférájában maradtak. Ha üresnek nyilvánítják a trónt, célszerű azt külső, diplomáciai és katonai segítséggel szolgáló s a nemzetközi uralkodó családok származékával betölteni, de a pályázó Miksa Emmanuel választófejedelem személye, alighogy felmerült, máris gondokat okozott. I. József hajlik a megegyezésre, és a kilátásba helyezett angol-holland közvetítés és garancia jelentős eredmény. Rákóczi tökéletesen tisztában volt a háború terheivel, a folytatásából az országra háruló nehézségekkel. Tudott az egész Európára jellemző békevágyról, sőt az óvatos tárgyalási kezdeményezésről a franciák höchstädti súlyos veresége után. A békekötésről számba vett minden lehetőséget. Természetszerűleg a béketárgyalások belpolitikai és külpolitikai előkészítését is nagyon sok bizonytalan tényező kísérte. A császár híveit ugyancsak behatóan foglalkoztatták a különböző lehetőségek. Czobor Márk (?-1728), Heister Siegbert tábornagy (1646-1718) hadsegédje 1705 tavaszán, március 21-én szinte értekezésnek tekinthető leírásban mérlegelte a békekötés esélyeit. Jólértesültségéhez nem férhet kétség. A tájékozott Heister bizalmas köréhez tartozott. Nagy hírnevet szerzett azzal, hogy a nagyszombati csatában a hadvezér életét mentette meg, ahogy a tábornagy maga elbeszélte: a csata forgatagában egy miskolci hajdú közvetlen közelébe került, rásütötte pisztolyát, s hiába kapta el a fejét, mert a hatalmas termetű vitéz már emelte rá a kardját, s vége lett volna, ha ebben a pillanatban hadsegédje nem lövi szíven a támadót.

37 A királyi főajtónállói címet már korábban elnyert Czobor Bécsben nagyon jól látja a béketárgyalások nemzetközi meghatározóit. Tudomása van róla, hogy a Selmecbányái tárgyalások békebiztosai ismét megfordultak Rákóczi táborában. „Szirmay, Okolicsányi és Viza

38 uraimék, két hétnek előtte újonnan Rákóczi és Bercsényihez s azon rebellis Összefoglalóan: R. VÁRKONYI Ágnes, Rendhagyó országgyűlés Szécsényben 1705-ben. In: A szécsényi országgyűlés, 1995. 25-29. - Uő: A kolozsvári Porta Triumphalis. Emlékkönyv Szilas László tiszteletére. Szerk.: SZILÁGYI Csaba. S.a. MARKÓ Árpád, A nagyszombati csata. Századok 67. (1933) 277-290, 400-429. Új kiadása: MARKÓ Árpád II. Rákóczi Ferenc csatái. Válogatott tanulmányok. Sajtó alá rendezte MÉSZÁROS Kálmán. Nap Kiadó (2003), 135-136. Szirmay István (7-1711) nádori ítélőmester, Okolicsányi Pál (1650-1715/21) ügyvéd, Túróc vármegyei nemes, Rákóczi egykori jogtanácsosa, aki részt vett a szervezkedésben, majd a király hűségére tért, és Viza János kalocsai prépost. 20