Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Szirácsik Éva: Női szerepek a Rákóczi-kori Nógrád vármegye közéletében

NŐI SZEREPEK A RÁKŰCZI-KORI NÓGRÁD VÁRMEGYE KÖZÉLETÉBEN kálómmal emlékeztette Bene Andrást, hogy Nógrád vármegye adójának teljesítéséhez 821,5 kila búzát kölcsönzött. Komis kérte, hogy adják meg a korábbi tartozást, az 1000 kila búza árára ugyanis asszonyának nagy szüksége lett volna.

55 Forgáchné hitelnyújtási készségét talán az is motiválhatta, hogy remélte, a vármegye mellé áll, s segít neki férjét kiszabadítani Rákóczi börtönéből.

56 A nők azonban nem csupán adófizetőként, hitelezőként, hanem ellátásra szoruló menekültként is jelentkeztek. A dunántúli menekültek II. Rákóczi Ferenc 1705. július elsején kelt utasításáig Heves vármegyében, Gyöngyös környékén voltak beszállásolva. A fejedelem azonban elrendelte, hogy a „Dunán túl valók, és azoknak cselédi" Nógrád és Kishont vármegyékbe, pontosabban Losonc és Rimaszombat városokba költözzenek. A vármegyének a menekültek számára Losoncon szállást és élelmet kellett biztosítani, marháiknak pedig legelőt.

57 A Főhadbiztosság még 1709 tavaszán is rendelkezett a menekültek ellátásáról. A Gazdasági Tanács utasítására 1707 augusztusában összeírták a dunántúli menekülteket. A 193 menekült családfő között nőket és férfiakat is találtak, amely utóbbiak női családtagjairól nem rendelkezünk adatokkal. A14 összeírt nővel 40nél több családtag érkezett 16 ökörrel és 12 lóval. (8. melléklet) A bűnügyek kivizsgálása a vármegye törvényszékének feladata volt. A hadi állapot ellenére meglepő, hogy a nők általában nem bűntettek áldozataiként jelentek meg. A fejedelem katonáinak kihágásai inkább gazdasági jellegűek voltak, az ellátásuk biztosításához vagy túlkapásaik során a lakosságtól szeszes italokat, élelmet, állatokat vettek magukhoz. 1703 szeptemberében, amikor például Rákóczi vitézei elfoglalták Szécsény mezőváros külső városrészét, akkor az ellenállást szervező Dúl Mihály magára hagyott feleségét sem bántották, mindössze két korsó bort kértek tőle.

60 A fennmaradt iratok gyakorlatilag csak egy inzultusról adnak hírt, de az sem fajult tettlegességig legalábbis a hölgyek esetében. A Somogyi Ferenc ezredében szolgáló Fúró Sámuel hadnagy katonái Kislibercsén szállásolták be magukat 1709 telén. A katonák Dobay László jegyző házába mentek, ahol a házigazda szolgáit megverték, anyját és feleségét káromolták.

61 Valójában a császári sereg sem követhetet el tömeges erőszakot a nők sérelmére, inkább az anyagi javakban okozhattak kárt.

62 Például Asguthy László - ugyancsak 1709-ben Komis Mihály levele Bene András nógrádi alispánnak a hitel visszafizetésről és egy kivizsgálás ügyében (Szécsény, 1709. október 7.) NMLXIV-3. C-5/8. 199. HORVÁTH, 2000. 14-15. II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez a dunántúli menekültek beszállásolásáról és ellátásáról (Ócsa, 1705. július 1.) NML XIV-3. C-5/6. 72. Közgyűlés előtt 1705. július 6-án. A Főhadbiztosság levele Nógrád vármegyének a menekültek ellátásáról (Eperjes, 1709. április 30.) NMLXIV-3. C-5/8. 96-97. Közgyűlés előtt 1709. május 22-én. A rekvirálások azonban országos szinten is jelentkeztek. (PERJÉS, 1963. 73.) PÁLMÁNY, 1986. 82. Nógrád vármegye folyamodványa Bercsényi Miklóshoz Bercsényi válaszaival a katonák kihágása, az adó, a hajdúállítás, a beszállásolás, a vármegyei tisztségviselők Gácsra költözése és Asguthy László adója ügyében (Ungvár, 1709. március 21.) NML XTV-3. C-5/8. 58-61. Más vidékről ellenpélda hozható, például Enyednél „Porrá tették, s ölték a fejér népet is, az rácok kiváltképpen". (TAKÁTS, 1910. 113.) 199