Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Szirácsik Éva: Női szerepek a Rákóczi-kori Nógrád vármegye közéletében

SZIRÁCSIK ÉVA - Zólyom vármegye területén harcolt a császáriak ellen, akik megtorlásként javait annyira fölprédálták, hogy a feleségének csak az alsószoknyája maradt meg. Bercsényi gáláns mó­don - Asguthy szolgálatára való tekintettel - maga egyenlítette ki Asguthy adóját. 63 A vármegyei tisztségviselők a nők elleni erőszakkal ellentétben több alkalommal ta­lálkozhattak bűnös nőkkel. Özvegy Gyurikon Jánosné, Erzsébet asszony ellen többszö­ri lopás miatt indult kivizsgálás 1706-ban. 64 A következő esztendőben boszorkányság­gal vádolták meg Tóth Ilonát, „aki sok időtűi fogvást el szakadván Istennek eő Felségé­nek feleiméiül, hol egy hol más alkalmatosságokkal, olly büjös bájoskodásokkat vitt vég­hez". 65 Juhász Katalint 1704-ben, a nézsai Varga Andrásné Ambrus Katalint 1706-ban vádolták meg saját csecsemőjük meggyilkolásával. 66 Ezek az esetek azonban kevésbé köthetőek a Rákóczi-kor sajátosságaihoz. A paráznasági ügyek sem kizárólag a szabadságharc idejére korlátozhatók, ám ezek az esetek rámutatnak arra, hogy a férjek távolléte alkalmat adhatott, míg a közelben be­szállásolt katonák lehetőséget biztosíthattak a parázna nőknek a korabeli társadalom ál­tal elítélt bűnük elkövetésére. Figyelmet érdemel az is, hogy a paráznasági ügyek kivizs­gálása a vármegyén belül és kívül mennyi hivatalos személy és intézmény munkáját kö­tötte le. A paráználkodási esetek között Huorcsányi Jánosné Mácsai Katáé lehetett a legna­gyobb ügy, amely két vármegyét is érintett az 1705-1706-os esztendők folyamán. Eger város 1706 tavaszán vette fel a kapcsolatot Feja János másodalispánnal, s elküldték ne­ki a Huorcsányi Jánosné Mácsai Kata ellen összegyűjtött bizonyítékokat. 67 Az 1705. június 3-ai kivizsgálás eredménye a következő volt. Huorcsányi János fele­ségére, Mácsai Katalinra ugyan nem volt bizonyítható a paráználkodás, mégis 11 vallo­más azt támasztotta alá, hogy több alkalommal, különböző helyeken lengyelekkel, fran­ciákkal, cigányokkal, rácokkal, németekkel töltötte el az éjszakát, vagy eldugott helyen társalkodott velük, amiből következtettek a paráználkodásra. Mivel nem volt közvetlen bizonyítékuk, ezért nem mértek ki rá halálbüntetést, de biztosították arról, hogy a jövő­beni hasonló magatartása esetén parázna személyként el fogja nyerni méltó büntetését. 68 1706. május 10-én újabb kivizsgálásra került sor. A kivizsgálási jegyzőkönyvben Eger szenátusa 5 tanút kérdezett arról, hogy látták-e, vagy hallották-e, hogy a vádlott paráz­nálkodott. Az 1. tanú, Szentgothárdi Mihály körülbelül 35 éves egri polgár volt, aki azt vallotta, hogy hallotta Mácsai Katát és a Szentgothárdi Mihályhoz beszállásolt francia Nógrád vármegye folyamodványa Bercsényi Miklóshoz Bercsényi válaszaival a katonák kihágása, az adó, a hajdúállítás, a beszállásolás, a vármegyei tisztségviselők Gácsra költözése és Asguthy László adója ügyében (Ungvár, 1709. március 21.) NML XIV-3. C-5/8. 58-61. NML IV. 1. a. Protocollum Congregationis Neogradiensis 11. köt. 124. NML IV. 1. a. Protocollum Congregationis Neogradiensis 11. köt.; Ezt és az 1692-1696 között tárgyalt Nógrád vármegyei boszorkánypereket idézi: SCHRÄM, 1982. 200-213. NML IV. 1. a. Protocollum Congregationis Neogradiensis 10. köt. 84-85. és 11. köt. 226. Eger város levele Feja János nógrádi másodalispánnak Huorcsányi Jánosné Mácsai Kata ügyében (Eger, 1706. március 10.) NML XIV-3. C-5/6. 128. Közgyűlés előtt 1706. július 26-án. Huorcsányi Jánosné Mácsai Katalin paráználkodásának kivizsgálási jegyzőkönyve (Eger, 1706. május 10.) NML XIV-3. C-5/6. 128-131. 200

Next

/
Oldalképek
Tartalom