Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Pálmány Béla: Szécény, az újratelepített végvár-mezőváros társadalma 1690–1715

PÁLMÁNY BÉLA 1698-ban itt szolgált Vass Szilveszter, Komlós Piacidus, Mézes Remigius, Hajdú Ince, Séra György, Palásthy András elnök, Borics Elek, Müller Paulinus, 1699-ben rajtuk kívül Farkas István, Somodi Bernát, Harangozó Bonaventura és Mayer Gottfried páterek nevét ismerjük.

5 Érkeztek és távoztak, elsősorban a töröktől újonnan visszafoglalt déli vidékekre az áldozatos szolgálatot végző ferences páterek. A szécsényi ferencesek anyakönyve 1694. február 23-tól jegyzi fel a kereszteltek nevét és szüleit. Kérdés persze, mennyire pontosan - erre nem lehet biztos választ adni. A szomszéd és közeli falvakban születettek neve mellé bejegyezték a lakhelyet is, a helybeliekhez azonban nem. Szécsényben 1694-ből 40, 1695-ben 58, 1696-ban mindössze 21, az 1697. évben viszont 75,1698-ban 71,1700-ban pedig 102 újszülött fiú és lány keresztelését számoltuk össze.

6 A népszaporulat a XVIII. században e vidéken 50%o volt. Bármily hihetetlen is ez a ráta manapság, a szomszédos Varsányra és Hollókőre végzett családrekonstrukciós demográfiai elemzéseink is ezt az eredményt adják! Úgy tűnik, az új honfoglalás évtizedében még ennél is nagyobb volt a gyermekáldás aránya. Minden körülmény kedvezett: a végre beköszöntött béke, a földbőség, a fiatal házaspárok és szülőképes nők igen nagy aránya a népességben. Mindez azt jelenti, hogy már 1698-ra elérhette, sőt meg is haladhatta az 1000 lelket a végvár-mezőváros népessége. 1698-ban a vármegye adóösszeírása 83 „incola" vagyis nem nemes mellett 16 armalista és szabados Qibertinus) családfőt nevez meg A 99 háztartásban összesen 149 fő 12 éven felüli „ember" lett rovás alá vonva. Ebben a számban azonban „duplán" szerepelnek a mesterek (egy rovás személyük, egy másik a mesterségük után), míg az armaHsták - személyük adómentes lévén - kimaradtak az adókivetési összeírásból. Ugyanakkor a 10 birtokos nemes család és a ferencesek - nem adózók lévén - hiányoznak e jegyzékből. Kérdés persze, hogy mekkora volt az átlagos háztartásnagyság, mennyi volt a nukleáris és a kiterjesztett (nuclear, extended families) vagyis a két generációs és a nagycsaládok aránya. Már a Dúl és Vajszár telepítő „soltész" urak számára a Koháryak által 1690-ben kiadott utasítás előírta, hogy a várfalakon belüli városnegyedben utcákat és házépítésre szolgáló telkeket mérjenek ki, és hagyjanak helyet a város piaca számára is. Ezen kívül engedélyezték, hogy a mezőváros lakosai magisztrátust válasszanak a belső rend fenntartása és vitás ügyekben az igazság szolgáltatása céljából. A város élére egy „böcsületes hadnagyot" választhattak maguk közül, aki kezeltethette a mezőváros saját korcsmáját Szent Mihály naptól (szeptember 28.) Karácsonyig. 1699. április végén Szécsényben tartották Nógrád vármegye nemesi közgyűlését. Ezt az alkalmat használták fel a mezőváros vezetői, hogy jóváhagyást nyerjenek szabályrendeletükhöz, amely rögzítette ama jogköröket, amelyekben intézkedni, dönteni voltak jogosultak. A küldöttségben részt vett Szécsény elitje: jómódú nemesek, mint Jánossy János, Sövényházy Ferenc, Ficsor János és György, Kurdis János, Michalek János, Baghy Balázs urak, továbbá Szaday András városi hadnagy és három tizedese: Benay István, 5 GALCSIK Zsolt-TÓTH Krisztina: Szécsény egyházlátogatási jegyzőkönyvei Szécsény, 2005. 6 MOL Filmtár. A393 d. X 2081 Szécsény római katolikus (ferences)anyakönyve 1694-1895 180