Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Pálmány Béla: Szécény, az újratelepített végvár-mezőváros társadalma 1690–1715

SZÉCSÉNY, AZ ÚJRATELEPÍTETT VÉGVÁR-MEZŐVÁROS TÁRSADALMA (1690-1715) adói és levélhordói szolgálatokon kívül, (...ibidem dari domos nobilitares ex gratia domini terrestris aedificatos № 14, militar/es/ № 35. Ad domos etiam ullos hortos a quibus nihil aliud penderet p(rae)ter servitia qua dam comitivalia et tabellar/ia/.) A két csoportot tehát a nemesek illetve a végvári katonák képezték. (Hasonló volt a helyzet Füleken, melyet a Koháryak soltészaként ugyancsak Dúl Mihály, továbbá Korponay János tiszttartó 1690-ben telepített be, szigorúan csak engedéllyel rendelkező beköltözőkkel. 1696-ban a birtokos nemes urak 24, az armalisták 8, a katonák pedig 13 házat laktak, külön kegyből néhány özvegyasszony és más „nyomorult személyek" is házacskákat emelhettek. Füleken is fontos szerepet játszottak a ferencesek, akik Koháry támogatásával 1693-ban költöztek vissza lerombolt kolostorukba. Az első telepesek csoportjában néhány birtokos és számos katonáskodó, birtoktalan nemes család is Szécsényben épített magának házat. A volt füleki tisztek közül Jánossy János, nagyréthi Darvas Mihály és Török Imre családja is ide költözött. 1695-1703 között több birtokos nemes család neve is felbukkan az anyakönyvben. A telepítésben fő szerepet játszó Dúl Mihálynak és feleségének Réthey Máriának a teljes rokonsága itt telepedett meg: Réthey Ferenc (neje Semsey Mária), Sövényházy Ferenc (hitvese Dúl Mária) és Dúl Ferenc neve többször is szerepel szülőként, keresztszülőként, de Vajszár István és „nagyságos Michalek János úr" (hitvese Borbély Katalin) itt lakása is bizonyítható. A Koháryak uradalmának élén Gömrey János tiszttartó - Koháry hűséges embere - állott az 1710-es évekig. Működni kezdett a harmincad hivatal is, amelyet Kecskeméthy Pál úr vezetett. A birtoktalan armalisták közé tartozott Baghy Balázs és János, Kurdis János (szolnoki várkapitányként, 1717-ben hunyt el), Labancz Nagy Mihály, Mocskó András, Szudy Mátyás, Ficsor János, Raksányi Zsigmond, Jeney György urakon kívül Gombkötő Mátyás, Puchon Mátyás, Dudás Mihály és Kiss András is. Rajtuk kívül 9 félnemes (seminobilis) családfő is lakott Szécsényben. Csizmadia János, Varga Tamás, Patay András, Szűr Bálint, Szent-Miklóssi Mihály, Taksony Pál, Reguli János, Koncz György és Gombkötő János a földesúri kötelékből már felszabadították magukat, de a királyi armálist még nem szerezték meg. Összesen tehát kb. 25 nemes család lakott Szécsényben. Fülekre ennél valamivel többen költöztek (említettük, hogy 1696-ban 24 birtokos és 8 címerleveles élt ott), a református nemesi vezetésű Losonc pedig bezárta kapuit a katolikusok előtt, mezővárosunkban tömörült Nógrád vármegye nemesi elitjének egyik jelentős csoportja, a katolikus, labanc érzelmű párt. A protestánsok vagy falusi kúriájukban éltek, vagy a védettebb Losoncon laktak. A szécsényi ferences kolostor a környék első és egyetlen katolikus egyháza volt ekkoriban, így fontos egyházi és lelkipásztori intézmény. A barátok fáradhatatlanul járták a falvakat, miséztek, gyóntattak, kereszteltek, eskettek, temettek. Eleinte 6 szerzetes dolgozott a falak újjáépítésén: Szalkay Krizosztom, Hartyáni Máté, Lanszky Máté, Lázár Norbert, Ziveczky János és Andrássy Miklós. (König Kelemen rendtörténész Horváth Bonaventura magyar és Bruczky György szláv szónok mellett Koháry házi káplánját, Maróti Vazult továbá Vadbák Domonkos gondnokot és két laikus testvért Dráblóczky Boldizsárt és Viza Lászlót örökítette meg az 1690 tavaszán megkezdett nagy építőmunka részeseiként.

4 4 KÖNIG Kelemen i. m. 192. 179