Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

R. Várkonyi Ágnes: Törvény a békéről – II. Rákóczi Ferenc békekoncepciója és a szécsényi országgyűlés

R. VÁRKONYI AGNES nek, a magyar háború békés lezárását egyedül az uralkodójukhoz visszatért alattvalók hűségesküjével vélte megvalósítani. 1705. május 5-én I. Lipót császár és magyar király befejezte közel ötven éves uralkodását, és I. József foglalta el a trónt. Régen készült rá, évek óta árnyékkormányt alakított híveiből, trónra lépésével pedig apja kormányzótestületét félreállította. József az első magyar király, aki nem választás, hanem örökösödés útján foglalta el trónt. Rákóczi és hívei az 1687. évi országgyűlés alkotmányváltását, a királyválasztás és az Aranybulla ellenállási záradékának eltörlését törvénytelennek nyilvánították. Ugyanakkor I. Józsefet korábban Rákóczihoz jó viszony fűzte. Az ifjú császár és király keresztapja volt a fejedelem József fiának, és feltehetően szökését is segítette bécsújhelyi börtönéből.

24 Legfőbb tanácsadója, Johann Wenzel Wratislaw (1669-1712) cseh kancellár és diplomata, a Haditanács elnökével, Savoyai Jenő herceggel (1663-1736) együtt azonban messzemenően ellene volt a garanciális megegyezésnek, s csak súlyos feltételekkel hajlandó tárgyalni. Ezt az álláspontot fogalmazta meg határozottan Theodor Salm herceg (1648-1710), I. József új kormányának főudvarmestere s egyben a Titkos Tanács elnöke a magyar béketárgyalásról június 5-én tartott tanácskozáson. Magyarország ügyeit a Haditanács kezeli, mivel fegyverrel meghódított tartománynak tekintik, és semmi külföldi közvetítést, vagy garanciát nem fogadnak el. A békekötés nem lehet más, minthogy a császár megbocsát és kegyelmet ad megtévedt alattvalóinak.

25 Rákóczi és hívei azonban ezen az alapon még előkészítő tárgyalásokra sem voltak hajlandók. Ezzel szemben John Churchill Duke of Marlborough (1650-1722) herceg, 1705-ben katonai szempontból egyenesen sürgetőnek látta, hogy lezárják a magyarországi háborút, és a Habsburg császár a teljes hadipotenciálját a nyugati hadszíntereken vethesse be. Befolyásának is köszönhető Anna királynő álláspontja: a leghatározottabban ragaszkodott hozzá, hogy szövetségese mielőbb kössön a magyarokkal békét. Stepney mellé, mint különleges megbízottat, Sunderland grófot küldi, olyan instrukcióval, hogy kövessen el mindent a tisztességes vagyis garanciális békekötés érdekében. Stepney pedig felhatalmazást kap, hogy az Anglia és Hollandia közvetítésével és jótállásával megindítandó béketárgyalás szükségességéről meggyőzze a bécsi minisztereket.

26 A Habsburg kormány nem fordulhatott szövetségese ellen, a spanyol örökösödési háború addigi és ezután következő győzelmeit is kevés kivétellel Marlborough herceg katonai zsenialitásának köszönheti. A császári udvar álláspontjának megváltozásához közvetett módon a nádorispán, Esterházy Pál herceg (1635-1713) is hozzájárult. Nádori körlevélben tudatta a főispánokkal Lipót császár halálát, s titkára, Jeszenszky István azzal a hírrel tért vissza Magyarországról, hogy Rákóczi és kormányzóköre ragaszkodik a garanciális tárgyaláshoz. Széchényi Pál kalocsai érsek pedig hivatalosan is tudatta veCharles W. INGRAO, In Quest and Crisis: Emperor Joseph I. and the Habsburg Monarchy. West Lafayette, 1979. - R. VÁRKONYI Ágnes, A király és a fejedelem. II. Rákóczi Ferenc, I. József és az európai hatalmi egyensúly 1676-1711. In: FAZEKAS István, ÚJVÁRY Gábor (szerk.): Történelmi utazás, Ausztria és Magyarország. Collegium Hungaricum, Bécs, 2001. 55-66. Stepney jelentése Harleynek, Vienna, június 13., 1705. AR II/II. 115-116. Anna királynő Instructiója, Windsor, 1705. június 17. AR II/II. 127-132. 16