Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
R. Várkonyi Ágnes: Törvény a békéről – II. Rákóczi Ferenc békekoncepciója és a szécsényi országgyűlés
TÖRVÉNY A BÉKÉRŐL le, hogy ha az ifjú császár nem fogadja el a jótállást, Rákóczi országgyűlést hív össze, üresnek nyilvánítják a trónt és kormányzót választanak. 27 A központi kormányzat háborús pártja erre csapatösszevonásokkal és támadási tervvel felelt, de a kincstár hiánynyal küzd, József császár 400.000 korona kölcsönt kért Angliától. Ezután nem meglepő, hogy június 24-én Philiph von Sinzendorf (1671-1742) főudvarmester tárgyalásra hívta Stepney és Hammel Bruyninx követeket. A tárgyalásról George Stepney számolt be. A főudvarmester közölte: a császár megtartja koronázási esküjét, orvosolja a sérelmeket és Rákóczit ünnepélyesen hercegnek nevezi. Stepney, a korabeli Európa egyik legjobb diplomatája udvariasan zsarolt: ha a császári kormányzat nem megy bele a garanciális békébe, a magyarok üresnek nyilvánítják a trónt. Ismerte Rákóczi, Széchényi Pál és Bercsényi Miklós többször kinyilvánított álláspontját, hogy csak garanciális békéről hajlandóak tárgyalni. Sinzendorf és Salm felháborodott: a garanciális béke megalázó a császárra és királyra nézve! Különben a mediációt elfogadták. 28 Közben Sunderland gróf megkapta Robert Harley (1661-1724) miniszter június 26./július 7-én kelt értesítését: a Lordok Háza sürgeti, hogy egyezzenek meg a magyarokkal. 9 1705. június utolsó hetében és július első napjaiban azután nyilvánvalóvá vált, mégis van remény a tárgyalásra. Rákóczi és I. József császár egyaránt elfogadta, hogy Anglia és Hollandia közvetítésével kezdik majd meg a béketárgyalásokat. Rákóczi az Ócsa melletti táborban 1705. július 3-án kelt levelében köszönte meg Anna királynőnek fáradozását, hogy az ország és a nép elnyerje a békét. S hasonlóan mond köszönetet a holland rendeknek. 30 A nádor pedig Memorialist ad be a császárnak a mielőbbi béke érdekében. A fejlemények nem kedveztek a francia érdekeknek. Des Alleurs egyre idegesebben tájékoztatja Versaillest, s utasításának megfelelően mindent elkövet, hogy a béketárgyalásokat elodázza. XIV. Lajos felemeli a segélypénz összegét, kinyilvánítja, hogy hajlandó elismerni Rákóczi erdélyi fejedelmi méltóságát, s kötelezettséget vállalni, hogy befoglalja a Magyar Királyságot az általános békébe. Brüsszelben, a bajor választófejedelem Miksa Emmanuel (1679-1726) udvarában, a francia magyar kapcsolatok közvetítésének fontos bázisán Vetési Kökényesdi László (1680-1756) vitte a Magyar Konföderáció ügyét. A tehetséges, intelligens, ügyes, de fiatalsága révén kevéssé tapasztalt követnek a diplomácia öreg rókáit is próbára tevő bonyolult helyzetben kell Rákóczi érdekeit, koncepciójának megfelelő módon képviselnie. Olyan diplomáciai központban, mint a választófejedelem könnyed udvara, ahol a francia megbízott, Pierre-Antoine Rouillé egyik legfőbb feladata, hogy tudósítson Rákóczi valódi szándékáról: békét köt vagy harcol tovább. Kökényesdinek Rákóczi július 29-én keltezett utasítása alapján Miksa Emmanuel elé kell terjeszteni egy javaslatot a francia-bajor-magyar szövetségről. Rákóczi külön levélben összefoglalja: eddig nem kötött Stepney Harley miniszternek, Vienna, 1705. június 2. AR II/II. 138. Stepney Harley miniszternek, Vienna, 1705. június 27. AR II/II. 144. Stepney Harley miniszternek, Vienna, 1705. július 8. AR II/II. 156. Stepney Harley miniszternek, Vienna, 1705. július, 11. AR II/II. 161-162. - PRO SP 80/26 fol 135. - Rákóczi levele Anna királynőnek: Ex Castris ad Olcsa (!) positis, 1705. július, 3. AR II/II. 174-175. 17
