Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

R. Várkonyi Ágnes: Törvény a békéről – II. Rákóczi Ferenc békekoncepciója és a szécsényi országgyűlés

TÖRVÉNY A BÉKÉRŐL vármegyei jegyzőkönyvbe rövid kivonatát: „Ez ügyben a nemes közösség a közjó felé fordulva és arra tekintve helyesli Őfelsége, a Fejedelem szándékát..."

15 Mennyiben fejezte ki Nógrád vármegye a többi vármegye álláspontját is? A rendelkezés visszhangjának rendszeres áttekintése nyilván árnyalja a képet, de bizonyos, hogy általában egyetértést váltott ki. Rákóczi a bajor választóhoz küldött instrukciójának egyik kitétele úgy értelmezhető, hogy a vármegyék elfogadták a garanciális béke elvét.

16 1705 tavaszán a császárhű magyar körökben is az a vélemény alakult ki, hogy hamarosan megköthetik a békét. A fejedelmi rendelkezés jelentőségére jellemző, hogy George Stepney, (1663-1707), Anglia bécsi követe is megszerezte, vagy megkapta a dokumentumot. Majd közölte, hogy ezt a magyar nyelvű levelet a horvát bán és császári generális Pálffy János (1663-1751) egyik szolgájával fordíttatta le latinra. Sőt az angol követ tudni vélte, hogy Rákóczi a vármegyéket külön összehívja Egerbe, hogy a mediatióról tanácskozzanak. Feltehetően félreértette Rákóczi sorait, mert a vármegyék külön tanácskozásáról nem tudnak a kutatók.

17 Közvetítés és garancia George Stepney angol követ véleményében is érvényre jutó nemzetközi érdeklődés jól jelzi, hogy a békekötés törvényének diplomáciai előkészítése sokkal nehezebb feladat volt, mint azt elfogadtatni a vármegyékkel. A hatalmi érdekellentétek valóságos labirintusából kellett Rákóczinak munkatársaival kiutat találni. Franciaország oldalán Rákóczi két reálpolitikai meggondolás alapján kapcsolódott be szabadságharcával a spanyol örökösödési háborúba. Tudatában volt, hogy a háborút akár a francia király, akár a Habsburg császár nyeri meg, felborul az európai hatalmi egyensúly és az új rendezésben a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség is esélyt kaphat, hogy XIV. Lajos majd befoglalja az országot a fegyveres harcot lezáró általános európai békébe. 1703. március 17-én Brezán várából Bonnac márkinak (1670-1738), Franciaország lengyelországi követének küldött terjedelmes tervezetében Rákóczi miután ismerteti a magyarországi helyzetet, közli az eredményes háborúhoz szükséges feltételeket, már korábbi kérelmére hivatkozva írja: reméli annyira megnyerik a király bizalmát, hogy „nem fog rólunk elfelejtkezni, amikor Európa békéjének visszaadásában fáradozik." XIV. Lajos már 1704 elején kilátásba helyezte, majd többször is megismé15 SZIRÁCSIK, 2004. 295. 16 Mocsonoki tábor, 1705. július 29. AR I/1. 379, - Vonatkozó részlet új kiadása: KÖPECZI Béla, (szerk), II. Rákóczi Ferenc válogatott levelei.(Rákóczi levelei) Budapest, 1958. 67- 69. 17 Fordításban, április 24-i dátummal: London, Public Record Office ( PRO), SP fol. 80/25. - Elismeréssel a levél tárgyszerűségéről PRO, SP, 183, - AR II/II. 83, Említi: MÁRKI Sándor, II. Rákóczi Ferenc. I. köt. 431. Budapest, 1907. 18 Lelőhelye: FKL.CPH, tome 9 pièce 30. Magyar fordításban közölte: THALY Kálmán, A székesi gróf Bercsényi család története. II. köt. 1689 -1703. Budapest, 1887. 465-466. - Eredetiben közölte: LUKINICH Imre, II. Rákóczi Ferenc felségárulási perének története és okirattára. AR I/XI, Budapest, 1935.417-449. Ismerteti és fordításban közli: KÖPECZI Béla, 1966.40. és Uő: Rákóczi külpolitikája és a szabadságharc nemzetközi jelentősége. In: Rákóczi-tanulmányok. Szerk.: KÖPECZI Béla - HOPP Lajos - R. VÁRKONYI Ágnes. Budapest, 1980. 208. - SIPTÁR 2003. 229. 13