Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Czigány István: Forgách Simon katonai és politikai tevékenysége 1705-ben

CZIGÁNY ISTVÁN dobrai szoroson keresztül mintegy 500 katona élén betört Erdélybe, s a Maros völgyében Gyulafehérvárig nyomult előre.

18 Mindezek következtében 1704 tavaszán az erdélyi kuruc csapatoknak az ország északi és középső részein sikerült tartósabban megvetni lábukat. Az év nyarán csillapodni látszott a fegyveres küzdelem, mivel a szemben álló felek inkább a kialakult erőegyensúly megtartására törekedtek. Rabutin az előző hónapok harcainak veszteségeit igyekezett pótolni, a kuruc tábort pedig a nemesség és a katonaság belső hatalmi viszálykodása mellett, a fejedelemválasztás kötötte le. Az erdélyi rendek jelentős része végül II. Rákóczi Ferenc mellett sorakozott fel, akit július 8-án a Gyulafehérvárra összehívott országgyűlés Erdély fejedelemévé választott. Hogy mikor kerülhet sor az új fejedelem beiktatására az elsősorban a hadi helyzet függvénye volt. Rákóczi úgy tervezte, hogy Szeged bevétele után vonul seregével Erdélybe. Már ekkor elhatározta, hogy a magyarországi sereg élére Forgách Simon tábornagyot állítja.

19 A katonai helyzet azonban kedvezőtlenült alakult számára. Noha a Bács vármegyei Fekete-víznél sikerült legyőzni a szerb határőr alakulatokat, sőt a fejedelem katonái elfoglalták Szeged városát is, de a várral nem boldogultak. A Rákóczi és a magyarországi egységek Erdélybe vonulása egyre tolódott, pedig a friss csapatokra igen csak szükség lett volna. A nyári hónapok viszonylagos nyugalmát követően, újra kiújultak a harcok. A sort a kurucok Szeben elleni támadása nyitotta meg, amely újabb fiaskóval végződött. Ezt követően Rabutin lendült akcióba. Szeptember második felében felmentette a már kilenc hónapja ostromgyűrűbe zárt Dévát, Kolozsvárt és Szamosújvárt.

20 Radvánszky Jánost, aki a fejedelmet képviselte a gyulafehérvári országgyűlésen, Rákóczi az erdélyi viszonyok felmérésével bízta meg, többek közt a katonaság összeírásával, az általuk okozott károk felmérésével, illetve a gazdasági erőforrások számbavételével.

21 A fejedelmi biztos jelentéseiből Rákóczinak viszonylag pontos képe lehetett az erdélyi viszonyokról. Radvánszky és az erdélyi rendek által benyújtott javaslatokból világossá vált, hogy a katonaság megrendszabályozása, a hadkiegészítés és ellátás megszervezése, továbbá a hadi helyzet stabilizálása halaszthatatlan feladat, amit egy „universalis emberre kellene bízni".

22 Rákóczi választása Forgách Simonra esett, akit július végén táborába hivatott. A fejedelem ekkor a tábornagyot tartotta legalkalmasnak az Erdélyben harcoló katonaságának regularizálásának végrehajtására. Véleményével nem volt egyedül, hiszen a tábornokkal szemben igencsak kritikus Bercsényi meg volt győződve, hogy „Csak Forgács Uramot kellene universale regulatae militiae Corpusnak praeficiálni: az többet tud a parteshez [vagyis a tagozott harcrend kialakításához]".

25 Bercsényi valószínűleg Forgáchnak a magyarországi csapatok regularizásában kifejtett tevékenységére gondol18 R. VÁRKONYI, 1954. 19 R. KISS, 1906. 75. 20 BÁNLAKY, 1941. 226-233. 21 Rákóczi utasítása Radvánszky János részére, Solt, 1704. június 13. R KISS, 1906. 119-120. 22 Javaslat Erdélyország conserválásáról, 1704 augusztus vége, szeptember eleje. R. KISS, 1906. 194-197. 23 Bercsényi Miklós Rákóczinak, Födémes, 1704. szeptember 8. AR I/IV. 123. 124