Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
Czigány István: Forgách Simon katonai és politikai tevékenysége 1705-ben
FQRGÁCH SIMON KATONAI ÉS POLITIKAI TEVÉKENYSÉGE 1705-BEN jei egyaránt névlegesnek tekintették. Thoroczkay a többi tábornoki rangot kapott erdélyi főúrhoz, Mikes Mihályhoz, Teleki Mihályhoz, majd később Pekry Lőrinchez hasonlóan alkalmatlan volt nagyobb seregek vezénylésére, ráadásul az egymás közti torzsalkodások miatt képtelenek voltak az egységes fellépésre. Nem szerepeltek jobban Thököly volt tisztjei sem, akik közül Guthi Istvánt a holdvilági ütközetben tanúsított magatartásáért Kaszás Pál ezereskapitány Torda város főterén kivégeztetett. 14 Az erdélyi kuruc hadak szervezetlensége megkönnyítette a császári főhadparancsnok Jean Louis Rabutin altábornagy helyzetét, aki tekintélyes létszámú reguláris katonasággal, 5446 gyalogossal és 2984 lovassal, valamint a zömmel rácokból álló határőr alakulatokkal rendelkezett. 15 1703 nyarán ez a fegyveres erő talán még elegendő lett volna az ország észak-keleti sarkában kibontakozó kuruc felkelés szétverésére. Az Udvari Haditanács azonban Thököly török segítséggel indítandó támadásától tartván, a fejedelemség déli határainak védelmére utasította az altábornagyot. A kurucok viharos gyorsasággal kibontakozó támadása láttán Rabutin a vármegyék és a székelyek csatasorba állításával kívánt gátat vetni az Erdélyben kibontakozó akcióknak. A hadak élére állított főurak, köztük a már említett Thoroczkaiy István, vagy Pekry Lőrinc azonban a király oldalán éppen olyan rosszul vezették csapatokat, mint később Rákóczi híveként. Ráadásul a felkelők ellen küldött erdélyi hadak jelentős része átállt az ellenfél oldalára. Az Udvari Haditanács 1704 elején közölte erdélyi főhadparancsnokával, hogy a kedvezőtlen hadi helyzet miatt belátható időn belül, nem tud segítséget nyújtani, ezért csapatai kiegészítését és ellátását a fejedelemség erőforrásaiból oldja meg. 16 Rabutin tudta, hogy a rendelkezésre álló erőkkel, nem tudja egész Erdélyt megvédeni. A stratégiailag fontos várakat és városokat, mint Dévát, Kolozsvárt, Medgyest és Szamosújvárt megerősítette, csapatainak nagyobb részével pedig Erdély déli részére Brassó, Fogaras és Szeben környékére vonult vissza. Főhadiszállását, ahová állítólag két évre elegendő élelmiszert halmozott fel, Szebenben építette ki. Innen indította gyors és meglepetésszerű akcióit, egy-egy szorongatott erősség felmentésére, nemegyszer ütközetre kényszerítve az ellenfél haderejét, amint ez a Segesvár melletti Holdvilágnál (1704. január 28.) és a Brassóhoz közeli Feketehalomnál (1704. április 13.) történt. Rabutin ezekkel az akciókkal nem tudott számottevő eredményt elérni, mert amikor a császári csapatok távoztak a megsegített városból, a létszámfölényben lévő kurucok néhány napon belül újra blokád alá vonták az erősséget, melynek őrsége előbb-utóbb feladta a várost. Jó példa erre Gyulafehérvár esete, melynek parancsnoka Száva Mihály gróf, miután Rabutin lovassága távozott a városból, s a helyőrség gyalogosainak tekintélyes része is megszökött, átadta a fejedelmi székhelyt a kuruc csapatoknak. Rabutin változatlanul egy nagyobb szabású kuruc-török támadástól tartott, ezért továbbra sem merte teljes erejét bevetni a felkelők ellen. Aggodalmait igazolva látta, amikor Thököly volt ezredese Orlay Miklós báró 1704 február elején a Hunyad vármegyei 14 R. VÁRKONYI, 1954. 58. 15 A császári katonaság 1703. júniusi létszámkimutatása. ÖStA KA HKR Akten 1703-august-Nr. 12 Exp. 16 MARKÓ, 1933. 189. 17 MARKO, 1933. 183-193.; R. VÁRKONYI, 1954. 58., 65-66. 123
