Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Czigány István: Forgách Simon katonai és politikai tevékenysége 1705-ben

CZIGÁNY ISTVÁN Forgách 1704 végén a Pálffy hajdúezred egykori alezredesének Róth János parancsnoksága alatt egy részben németekből álló reguláris gyalogezredet állított fel.

7 Erdélybe történt bevonulásakor 1705 január végén, „két franczia formára való nímet" lovas regimentje volt, s ide várta Magyarországról Róth gyalogezredét is.

8 A kuruc csapatok „németes" módon történő regularizálását a fejedelemségben is folytatta. 1705 február elején Kolozsvárról arról számolt be Rákóczinak: „Én az nímetekbúl kit regimentet formálok, tísz companiábul mindenikik, mely közöt öt compania lészen minden regimentben, az nímet companiákban magyar tisztek lesznek, az magyar companiákban nímet unter officírok".

9 Forgách Simon 1705. évi katonai és politikai tevékenységének színtere Erdély, de, mielőtt rátérnénk tevékenységének ismertetésére, néhány szót kell szólnunk arról, hogy a fejedelem, miért egy magyarországi főurat nevezett ki az Erdélyben harcoló csapatok élére? II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós elképzelései szerint Erdélyt a török száműzetésben élő Thököly Imre híveinek kellett elfoglalnia. Ezzel a lehetőséggel Rákóczi lényegében 1704 közepéig számolt, ám Sztambulban 1703 nyarán janicsár lázadás tört ki, s a súlyos belső problémákkal küzdő Oszmán Birodalom nem kívánt egy újabb konfliktusba bonyolódni Béccsel. Betartották a karlócai békében vállalt kötelezettségüket, korlátozták Thököly mozgását és politikai tevékenységét. Afölött azonban szemet hunytak, hogy a Thököly katonái kisebb csoportokban átszivárogjanak a határon.

10 1703 őszén Orosz Pál és Boné András az alájuk rendelt bihari ezredekkel a FeketeKörös és a Szamos völgyén keresztül betörtek Erdélybe és Bonchidánál november 10-én vereséget mértek Thoroczkay István aranyosszéki főkapitány csapataira.

ll Az Erdélyben szervezkedők élére a „kuruc király" török földről hazatérő egykori tisztjei, Csáki András, Guthi István, Szappanos István és Mihály álltak.

12 Erdélyben a kuruc tisztek körül szerveződő kisebb-nagyobb egységek egymástól független harccselekményeket, általában portyázásokat, rajtaütéseket hajtottak végre. A csapatok vezénylésével megbízott Orosz Pál ezereskapitány, akit Rákóczi 1703. november 30-án formálisan is az „Erdélyben levő, leendő lovas Gyalog Hadaink Directiójára" rendelt, nem tudta összefogni a különböző akciókat.

13 Nem járt nagyobb sikerrel az erdélyi csapatok élére immáron generális-főstrázsamesteri rangban kinevezett (1704. január 10.) Thoroczkay István sem, aki fogságba esése után első erdélyi főúrként felesküdött Rákóczira. Az aranyosszéki főkapitány szerény katonai kvalitásai mellett külön gondot jelentett, hogy kinevezését a Rákóczihoz pártolt főurak és Thököly egykori tiszt7 SÁGVÁRI, 2002. 199. 8 Forgách Simon Rákóczinak, Kolozsvár, 1705. január 24. MOL G 19. Rszlt. II. 2e/A. fol 265-266. 9 Forgách Simon Rákóczinak, Kolozsvár, 1705. február 5. MOL RSzlt II. 2e/A. fol. 273-275. 10 CZIGÁNY István: Rebellió Magyarországon 1702/1703. (Stratégiai elképzelések és a taktikai valóság). In: A Rákóczi-szabadságharc és Közép-Európa I. Szerk.. TAMÁS Edit, Sárospatak, 2003. 42-43., 47-48., 52-54. 11 MÉSZÁROS, 2001. 309. 12 R. VÁRKONYI, 1954. 44. 13 MÉSZÁROS, 2001. 309. 122