Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
Mezey Barna: Törvényalkotás Rákóczi országgyűléséein, különös tekintettel a szécsényi országgyűlésre
MEZEY BARNA nak hirdette harcát. Az országgyűlést is arra hivatkozva hívta össze 1705-ben, hogy Bécs nem mutat hajlandóságot diéta megtartására. Az „új" magyar állam, s annak Conventus Generalisa fő feladatának tekintette a sérelmek, törvénysértések orvoslását, ami szerves egységbe olvasztotta a korábbi magyar törvényhozást a szabadságharcéval. A fejedelem a törvény helyéről és szerepéről, törvényhozásról vallott nézeteit foglalta össze Értekezéseiben. Eszerint „...a törvényeket sohasem lehet erőszakkal vagy kényszerrel előírni, hanem szabad akarattal kell őket elfogadtatni, mert maga Isten sem írt elő népének erőszakolt törvényt... a törvény egyaránt vonatkozik az emberek egész társadalmára (amelyet népnek nevezünk) és kötelezi is, mindenkinek vállalnia kell egy törvényt, vagyis azt, hogy egyetért a törvénnyel, és ehhez az akarat szabad egyetértése is szükséges, mert mindaz, amit kényszerből cselekszenek, és amitől irtózik annak értelme és akarata, akit kényszerítenek, következésképpen hatálytalan és nem lehet kötelező. Ha pedig mindezt továbbra is figyelmesen vizsgáljuk, azt találjuk, hogy maga az emberi jog, ahogy nevezik, és az alkotmány azokra az igazságokra tanít bennünket, amelyekről már szóltunk, s ebből arra merünk következtetni, hogy a nép közös és szabad egyetértése ad erőt a törvényeknek ..." 45 45 Értekezés a hatalomról. I.h. 429. 109