Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
Kónya Péter: A felső-magyarországi szabad királyi városok a kuruc országgyűléseken
A FELSŐ-MAGYARORSZÁGI SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK A KURUC ORSZÁGGYŰLÉSEKEN KÓNYA PÉTER Ez a rövid tanulmány azzal foglalkozik, hogy szerepeltek a hat felső-magyarországi szabad királyi város követei a Rákóczi-szabadságharc országgyűlésein, mit vártak ezek a városok tőlük, milyen országgyűlési törvények (articulusok) érintették őket a legjobban, és hogy érvényesültek ezek a városok életében. Ami ennek a témának forrásbázisát illeti, konstatálnom kell, hogy mind a városi levéltárakban, mind más ismert gyűjteményekben, forrásművekben vagy irodalomban, nagyon kevés adat maradt a szabad királyi városok szerepléséről a kuruc országgyűléseken. A leggazdagabb és legpontosabb forrást ehhez a témához máig a Thaly Kálmán által kiadott Bártfai követek naplója az ónodi országgyűlésről képviseli. Ez viszont csak az ónodi országgyűlésre vonatkozik. Szintén csak Bártfáról mind a három országgyűlés követeinek nevei maradtak meg a városi irattárban 1 a hat város (pontosabban három város, azaz Eperjes, Bártfa és Kisszeben, amelyek levéltárait részletesen kutattam) közül. Ezzel szemben Eperjes gazdag levéltári anyaga között nincsen majdnem semmi adat, amely ezekre az országgyűlésekre vonatkozna, holott a város követei mindhármon aktívan vettek részt. Ez azért is érdekes, hogy pl. ugyanabban a levéltárban egy terjedelmes követi jelentés vagy napló maradt fenn az 1681-iki soproni országgyűlésről. 2 Hasonló a helyzet Kisszeben város esetében és tulajdonképpen magán Báltfán is, ahol az említett nevek csak a magisztrátusi protocollumokban maradtak meg. Csak hipotetikusan sejthetjük, miért vesztek el ezek annakidején olyan fontos adatok. Talán ott is utólag voltak eltűntetve, ahogy szokás volt pl. némely vármegyékben (Trencsén vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei között ki van hagyva az egész rész 1703-1708-ig). Erre a lehetőségre utal az is, hogy míg az eperjesi számadási könyv említi az Ónodi országgyűlés követeit (útiköltségeket), ezek a megjegyzések a sárospataki követekről teljesen hiányoznak belőle. Kassa, Lőcse és Késmárk anyaga ebből a korból még nem volt részletesebben feldolgozva. így a téma kutatásában a Bártfai követek naplóján kívül csak különböző forrásokból (városi számadási s egyéb könyvek, egyházi iratok, naplók, különböző említések más forrásművekben és irodalomban) lehet építeni egy bizonyos, de sokban hiányos mozaikot a hat felső-magyarországi szabad királyi város részvételéről a kuruc országgyűléseken. Ezt a mozaikot más adatokkal is kiegészítettem, amelyek a szabadságharc alatt lezajlott, többi országos jelentőségű, vagy legalább a városok számára 1 SA Presov (Eperjesi állami levéltár), Pobocka Bardejov (Bártfai fióklevéltár), Mag. Knihy (Könyvek) 62: A városi tanácsjegyzőkönyvei 1705-1708. 2 SA Presov, Pobocka Presov (Eperjesi fióklevéltár), Mag. 1680-89, B-12. 110
