Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Mezey Barna: Törvényalkotás Rákóczi országgyűléséein, különös tekintettel a szécsényi országgyűlésre

TÖRVÉNYALKOTÁS II. RÁKÓCZI FERENC ORSZÁGGYŰLÉSEIN tinue tartsák". (Mintha egy állandóan ülésező országgyűlés vízióját vázolták volna föl a megjelent rendek ) Egyszerre két szempont is hangsúlyossá vált ezáltal: a nemzeti függetlenség hangsúlyozása mellett a köznemesség legalsó rétegeit és a vitézlő rendet is kedvezőbb helyzetbe hozta. Két problematikus kérdésre kellett választ adni a conventus kapcsán, mely azután általában is meghatározta a szabadságharc országgyűléseinek helyét az államgépezetben. Az egyik a gyűlés és a tradicionális magyar országgyűlés viszonya, vagyis az egybehívott conventus státusa, hatásköre volt. A másik - mely ezzel szorosan összefüggött, s mintegy az első válaszból következett - a gyűlés által meghozott jogi aktusok minősége és viszonya a törvényekhez és általában a magyar jogrendhez. Bár a fejedelem 1705. szeptember 12-én megnyitott első magyarországi országgyűlésére emlékezve, Emlékiratainak az ez évre vonatkozó részében azt írta, hogy „valamennyi megye és szabad királyi város követe megjelent ezen gyűlésben, kivéve négy-öt várost, amelyben német helyőrség volt".

22 Csécsi János sárospataki tanár országgyűlési naplója csupán huszonöt vármegye nemeseinek megjelenéséről tudósított.

23 Ez utóbbi közlés tekinthető valószínűnek, a távolmaradottak nagy száma is szerepet játszott a 15én fellángoló vita előidézésében. A gyűlés jellegéről kirobbanó disputa hátterében természetesen számos tényezővel kell számolni, mint - a többi között - a „központi hatalom pártja", a Ráday-csoport és a Bercsényi körül tömörülő mágnások ellentéte több kérdésben, így pl. az ország főméltóságainak távolléte, a felekezetek közötti villongások stb.

24 A nézeteltérések oly nagyok voltak, hogy „sok idő alatt pro et contra disputálván"

25 a döntést el kellett napolni. Csak 16-án - első érdemi döntésként - született meg a határozat: a tanácskozás neve „szövetkezett magyarok általános gyűlése" lett (Conventus Generalis Confoederatorum Hungarorum, teljes nevén Conventus Generalis Omnis Ordinis et Status Confoderatorum Hungarorum).

26 A polémia azon alakult, hogy többen kifogásolták az ország főbb méltóságainak (a nádornak, a személynöknek stb.) távolmaradását. A dunántúli vármegyék pedig, minthogy e területeket Bottyán János csak novemberben foglalta el, nem is lehettek jelen. (A vármegyék számában a források megegyeznek. 25 megye nemesei jelentek meg Szécsényben, szemben az 51 vármegye pozsonyi követeivel. A szövetséglevelet 24 város küldötte írta alá, Pozsonyban 21 város követei jelentek meg). Rákóczi diétáján a réEmlékiratok, 362. Acta Conventus szécsénáni, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Quart. Lat. 2524. Tom. III. fol. 61. Nyomtatásban megjelent: KÖPECZI Béla-R. VÁRKONYI Ágnes: Rákóczi Tükör, 1973. II. (a továbbiakban: Acta Conventus Szécséniáni, ugyanerről vö. SZALAY László: Magyarország története VI. Pest, 1859. (a továbbiakban: SZALAY) 269. Erre nézve vö. R. VÁRKONYI: Rendhagyó országgyűlés. A „kormányzópárt" összetételére lásd a IV/2. rész. Memóriáié. Az Tekintetes Nemes Ország Gyűlése Anno 1705 Die 12. Septembris Szécsényi mezőn beállván, az mely kiváltképpen való dolgok naponként folytatnak, renddel így közvetkeznek. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Fol. Hung. 664. Nyomtatásban kiadta THALY Kálmán: Rákóczi Tár I. Pest, 1866. (a továbbiakban: Memóriáié) 1705. szeptember 15. Memóriáié, 1705. szeptember 16. és Acta Conventus Szécséniáni 1705. szeptember 16. 102