A magyar polgárosodás kérdései – élet a századfordulón. Balassagyarmat, 1997. május 28-30. (Discussiones Neogradienses 7. - konferencia kötet. Salgótarján, 1997)

Kiss Gy. Csaba: Mikszáth Kálmán és a szlovákok (Kutatási vázlat)

Bach-korszakban több helyen bevezetett kétnyelvű oktatásból is kivette a részét. A Selmecbányái gimnáziumban a tantervben fakultatív tárgyként szerepelt a VII. és a VIII. osztályban a tót nyelv, illetőleg a szláv irodalom. E tárgyakból vizsgát nem tett, így érdemjegyet sem kapott (Rejtő István alapos kutatásaira utalok), de azt kell gyanítanunk, hogy itt szerezte ismereteit a klasszikus szlovák irodalomról. Gyakran idéz töredékeket szlovák íróktól, hivatkozik Kollárra, Sládkovicra; nem valószínű, hogy odahaza Balassagyarmaton olva­sott volna róluk, illetőleg tőlük. Egy sokatmondó példával kívánom illusztrálni írónk szlovák műveltségét. A Csejte vár és asszonya című vármondában idézi L'udovit Stúr híres hazafias versét (Nitra, milá Nitra) a következő módon: „Nyitra vármegyéről azt szeretik énekelgetni a tótok: Nyitra, drága Nyitra, Mikor te még nyiltál: Történet könyvébe De sok szépet írtál." Ami versfordításként is megjárja. Nem könnyű meghatározni Mikszáth szlovák kapcsolatait, barátait, hiszen a kortársak, a felsőmagyarországiak közül a szlovák nyelvet sokan ismerték valamennyire. A mai nemzeti kritérium alapján nem juthatunk messzire. Kétségtelen tény viszont, hogy Pesten Daniel Bachát eskette össze Mauks Ilonával a Kerepesi úti (ma: Rákóczi út, ún. Luther ház) szlovák evangélikus templomban. Bachátról tudjuk, hogy a szlovák prózairodalom jeles alakja, fordítóként pedig Mikszáth első szlovák fordítóinak egyike. Kérdés, hogy a Pestre visszatérő író karrierje fölfelé ívelő szakaszában tartott-e és kikkel kapcsolatot a szlovák értelmiség köréből. Mint ún. nemzetiségi vidékről származót természetesen közíróként és poli­tikusként is foglalkoztatták magyarok és nem-magyarok együttélésének kér­dései. Személyes tapasztalatai voltak erről, pontosan tudta, mit jelent a hét­köznapok együttélése, hogy milyen különbségek lehettek nyelvhasználat és nemzeti identitás között. Az újságíró és politikus Miszáth gyakran tett meg­jegyzéseket a nemzetiségi kérdésről. Fölfogása ebben is némiképp változott az évek folyamán. Az ifjú, ellenzéki beállítottságú újságíróhoz és íróhoz közelebb állt az a vélemény, amely a hazai nemzetiségeknek - az 1868-as nemzetiségi törvény szellemében - széleskörű kulturális jogokat kívánt biztosítani, elis­mervén e népcsoportok bizonyos különállását. A későbbiekben írónk fölfogása közeledett a kormánypárt véleményéhez, a szlovák nemzetiségi törekvésekben ő is hajlamos volt pánszláv hatást, orosz cári befolyást föltételezni. Az erdélyi választókerületben képviselővé választott Mikszáthnak módja volt a nem­zetiségi kérdés újabb dimenzióját megismernie. Mindenképpen elvégezendő 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom