A magyar polgárosodás kérdései – élet a századfordulón. Balassagyarmat, 1997. május 28-30. (Discussiones Neogradienses 7. - konferencia kötet. Salgótarján, 1997)
Horváth István: Polgártípus, polgármentalitás Nógrádban a XIX. század végén
A város közösségének és egyháza vezetőinek is kivívta tiszteletét. Egyházi szolgálatának 50 éves, és losonci lelkészségének 25. évfordulóján 1905. novemberében tisztelgő ünnepséget rendezett Margócsy Józsefnek Losonc. A város közgyűlése határozatba foglalta érdemeit, a helyi újság több napon át méltatta tevékenységét. Az evangélikus templomban tartották meg a nyilvános köszöntést, ahol megjelentek mindazok akik becsülték munkásságát. A templom zsúfolásig megtelt. Endreffy János pozsonyszelei, Mihalovics Samu béri lelkész és Wladár Miksa főesperes végezték az ünnepi istentiszteletet. Scherer Lajos gimnáziumi tanár mondotta az első beszédet. De köszöntötte őt a református és az izraelita egyház küldöttsége, a 25. gyalogezred parancsnokai, a főgimnázium, a tanítóképző tantestülete, a polgári leányiskola, az evangélikus nőegylet, Losonc küldöttsége, amelyet Wagner Sándor polgármester vezetett. A Vigadóban rendezett ünnepi ebéden 130 ember vett részt, ahol aztán „a Rudi banda húzta késő estig a magyar nótákat". Az ünnepi eseménynek nem elhanyagolható hozadékaként 600 korona közadakozásból a tehetséges szegénygyerekek megsegítésére Margócsy Alapot hoztak létre. A szép napot követően újabb dolgos hétköznapok következtek Margócsy József életében. Ennek során továbbra is egyházáért és a környék kulturális, oktatási körülmények javításáért fáradozott, egészen 1909-ig. A május 16-án tartott egyházi közgyűlésen jelentette be visszavonulását, és lemondott a 30 év óta viselt lelkipásztori hivataláról. Margócsy Lenke Jellemkönyve Margócsy József családjában sorban a másodikként, 1871. március 8-án született Lenke tevékenységét és életútját kísérjük végig a továbbiakban. Kilencéves volt, amikor visszaköltöztek Losoncra, amelyet csak tanulmányai idejére hagyott el 1947. július 17-én bekövetkezett haláláig. Az alsó iskoláit, a polgári iskolát Losoncon végezte, majd Pozsonyban felsőfokú végzettséget szerzett, és 1890-ben fiatalon szép feladatot kapott, a Losonc-Tugári evangélikus óvoda vezetésével bízták meg. Losoncon az első óvoda 1844-ben részvénytársasági alapon szerveződött meg, és az Erzsébet utcában működött. A nyolcvanas évek végén - alig Margócsy Lenke Losoncra visszakerülése előtt - a városnak a Tugár patakon túli területén, amely ekkor szinte önálló várost alkotott, a Kossuth Lajos utca alsó szakaszán kezdte meg a második óvoda a működését. Itt folytatta óvónői munkásságát a törékeny alkatú Lenke, aholis rövidesen az óvoda vezetője lett. Az intézmény elsősorban az evangélikus egyház kezdeményezésére és anyagi támogatásával létesült, de működéséhez igényelte a város lakosságának anyagi segítségét, adományait is. Az öltözködésében kissé konzervatív, a kor szokásai szerint változatos kalapokat viselő fiatal lány jellegzetes alakja lett Losoncnak. Margócsy Lenke óvodavezetőként is különleges szociális érzékenységről tett tanúbizonyságot, és a szegény sorsú gyerekeket támogató munkájában segí21
