Mikszáth és a századvég-századelő prózája. Balassagyarmat, 1987.október 1-3. (Discussiones Neogradienses 6. - konferencia kötet. Salgótarján, 1989)

Praznovszky Mihály: Mikszáth Kálmán a pályakezdő újságíró

Megszűnése körül is sok volt a félreértés már a kortársak között is. 1873 decemberében még komoly tervek foglalkoztatták a szerkesztőt, s alig egy hónap múltán 1874 januárjában a lap bejelentette kimúltát. (Elparentálta őt a Losonczi Lapok és a Nógrádi Lapok is.) Később ezt az eseményt 1875-re tették, párhuzamba hozva az országos pártfúzióval, azaz mintha az Ipoly ekkor olvadt volna össze a kormánypárti Nógrádi Lapokkal.

6 Ennél jóval hosszabb életű volt a Nógrádi Lapok bár az 1873 január 1-i indulásnál bizonyára senki sem gondolt a több évtizedes jövőre. Közel 80 évig mindvégig a hivatalos kormánypárt lapja maradt, ámbár mindig igyekezett magát a sajtóban megszokott szóvirágokkal a pártok és érdekek fölötti lapnak feltüntetni. Alcíme szerint politikai, társadalmi és közgazdasági hetilap. Kiadója és nyomdásza a már említett Kék László volt. Felelős szerkesztője Harmos Gábor. A fiatal ügyvéd egyidős Mikszáthtal 1847-ben született. 1916-ban halt meg már mint kúriai tanácselnök. 1873-ban nyitott önálló ügyvédi irodát Balassagyarmaton. 1878-tól tiszti főügyész, 1881-ben főjegyző lett. 1887-ben került el Budapestre. A Nógrádi Lapok tartalma A Nógrádi Lapok legfontosabb rovatának számított a vezércikk. Minden lapszámban megtalálható, néha egész oldalas terjedelemben is. Rendszerint névtelenül jelent meg, de a legtöbbet Harmos Gábor írta, aki az —rm— jelzéssel látta el cikkeit. Témái rendszerint városi, megyei események. Közigazgatási élet, gazdasági kérdések, s főleg politikai események. Ez utóbbi könyörtelen harc volt az ellenzéki politikusokkal. A város ügyei közül az utakról, az Ipoly szabályozásáról írtak a legtöbbet. A törvénykezés rovat általános jogi esetekről szólt, míg a közigazgatási rovat a közélet adminisztratív híreit tartalmazta. A közgyűlési beszámoló jegyzőkönyvi pontossággal tudósított a megyei közgyűlések eseményeiről. A tanügy általában a megyei tanfelügyelő iskolalátogatási tapasztalatait adta közre. Közrendészet címszó alatt rendőrségi híreket közöltek, de ez később beolvadt a hírek rovatba. Számunkra igen érdekes a tárca rovat, hiszen ez volt Mikszáth publikációinak is a helye. Mint később látni fogjuk, szinte a teljes rovat övé volt az egész évben, de nyárig mindenképpen. (Az már az esküvő, a pesti tartózkodás, a szklabonyai gyász ideje lesz, amikor is csökken publikációi száma.) Az első hat számban például csak az ő írásai szerepelnek a tárcában. Igen gyakran írt ide Harmos Gábor is, de erőltetett humora nem volt mindig sikeres. Itt is szignót használt írásaihoz. (— s—r) Igen sok tárca szerző jelölése nélkül jelent meg, de a névvel aláírottak sem alkottak különösebb értéket. Withalm Gusztáv, gróf Forgách Sándor, (a közkedvelt útleírásokat művelte), Motkó Géza, Ozoray Árpád, Csalomjai nevét említhetjük itt. Az álnevek, rövidítések ma már felderíthetetlenek. Nem tudjuk ki rejtőzik a Klio, Maxi, Gy. S., N. Fr. Pr. stb. jelölések mögött. Verssel először a 16. számban találkozunk Stur Károly: Csolnakon című versét olvashatták az előfizetők. Később több verssel szerepel Gáspár Imre is. Külföldi írók művei is előfordultak itt. Első ízben a 36. számban Kock Páltól (sic!) közölték „A földszint" című írását. Majd egy német — szerző nélküli — tárca következett a sorban. 21