Mikszáth és a századvég-századelő prózája. Balassagyarmat, 1987.október 1-3. (Discussiones Neogradienses 6. - konferencia kötet. Salgótarján, 1989)

Praznovszky Mihály: Mikszáth Kálmán a pályakezdő újságíró

A tudósításokat vidéki hangok rovatcímen közölték. Beküldői a helyi közigazgatás képviselői voltak. A hírek zömében nógrádiak, főleg balassagyarmatiak. De később akadt Hont megyei információ is. (Az első számokban feltűnően sok a szklabonyai vonatkozású hír!) Sajátságos rovat volt a vegyesek című összeállítás. Közigazgatási, járványügyi tudósítások, új könyvek ismertetései, hitelintézeti számadások, s az Ipoly cikkei elleni olvasói tiltakozások helye volt ez. A színészet rovat is beolvadt később a hírekbe. Nem lehet kritikának nevezni, csak a vándortársulatok helyi előadásainak tartalmi ismertetései. A csarnok rovatban tudományos (!) igényű közlemények jelentek meg. A gazdászat rovatban a mezőgazdasági munkák gyakorlati tudnivalóiról írtak. Alkalmanként jelentkezett a szerkesztői üzenetek rovat, miként a nyílt tér is, amelyben csak szolid összeütközésekről olvashatunk. A hirdetések a második félévtől egyre gyakoribbak lettek. Kezdetben csak a nyomda hirdette önmagát, később kereskedelmi és jogi ügyletekre figyelhettek az olvasók. A Nógrádi Lapokba számosan írtak. Igen gyakori volt a szignó, az álnév. A főszerkesztő minden műfajban írt, sűrűn alkalmazva nevének jelzéseként a H. G., r. m., s. г., —s.r— betűket. Sokat író szerző volt Bodnár István (1817—1892). Madách Imre hajdani ügyvédje közjogi szakértőnek számított, kisebb könyvei is jelentek meg e témából. A Csalomjai álnév mögött egy másik ügyvéd Pajor István rejtőzik, akinek egy időben rovata is volt Merész indítványok címmel. Ebben szót emelt a káromkodás, az italozás, a dohányzás, a helytelen magyar beszéd stb. ellen. О volt a Bakőr nevű szerző is, az Ipoly kérlelhetetlen ostorozója. Hont megyei származású, 1821-1899 között élt. Az 1840-es évektől kezdve verselt, de nem tudott felülemelkedni az epigonizmus szintjén. Kiérdemelte a vármegye hivatalos dalnoka címet, mert nem volt olyan esemény, amelyre ne költött volna alkalmi ódát. A Csizmaffy név mögött Révay Gusztáv tisztviselő rejtőzött. Ő írta az Egy politikus csizmadia naplójából с sorozatot. Szojka Emil Szécsényből küldött gazdasági tudósításokat, Kevessy Kálmán, Jánoska Nándor ugyancsak gazdászati cikkeket írt. A többiekről semmit nem tudni: Tankréd, Protagons, Justus, Cincinatus örökre eltűntek álneveik mögött. Ezek feldolgozásánál fontosabb annak felismerése, hogy egyrészt igen szűk volt a rendszeresen publikálók száma, másrészt nagyon sokan — a többség — csak kedvtelésből írtak. Azaz jegyzők, tanárok, orvosok, tisztviselők, jogászok jelentkeztek alkalmanként egy-egy írással. Harc a két lap között Számtalan adatot kapunk Mikszáth balassagyarmati újságíráskodásáról, kapcsolatairól, „elraktározott" élményeiről, ha szemügyre vesszük az Ipoly és a Nógrádi Lapok parázs vitáit. Hogy mennyi volt az Ipolyban az ilyen jellegű cikkek száma, nem tudjuk még hozzávetőlegesen sem a hiányos évfolyam miatt. De a szórvány példányok is azt mutatják, hogy terjedelmének nagy részét erre szánhatta. Támad és védekezik, mikor milyen események történnek. Stílusa keresetlen. Pap Károly egy ízben így minősíti a Nógrádi Lapok számait: „ . . . ezek mint valódi irodalmi martalócok, vagy olasz brávók, mintha nem is tollal, de Borgia méregbe mártott tőrrel írnának, azonnal meg is scalpírozzák az embert, mint a vademberek."

7 A viták milyenségének illusztrálására az Ipolyból a Csalomjai elleni támadásokat választottuk. Az ellenszenv alapját már említettük. Csalomjai támad, az Ipoly kigúnyolja a sorozatát: Csalomjai beleköt mindenkibe és felveszi a Bakőr nevet; az Ipoly erősít a stílusán.

8 22