Mikszáth és a századvég-századelő prózája. Balassagyarmat, 1987.október 1-3. (Discussiones Neogradienses 6. - konferencia kötet. Salgótarján, 1989)

Nagy Miklós: Mikszáth írói névadása

A tanulmányban nem idézett, de haszonnal forgatott dolgozatok közül hármat emelek ki: Elis, Gerhard, Vom Zauber der Namen, Vier Essays. Berlin 1970. — J. Soltész Katalin, Névdivat és irodalmi névadás. Nyr 1964. — Kovalovszky Miklós, Az irodalmi névadás. Bp. 1934. 1. 1. Sőtér István, Jókai. Bp. é.n. [1941.], 164. 2. Birus, Hendrik, Poetische Namengebung. Göttingen 1978. 37. skk. A szerző lábjegyzetben részletesen kitér a névadás tipizálását célzó olasz és szovjet kísérletekre. 3. Kosztolányi Dezső, Hogyan születik a vers és a regény? In. Ábécé, Bp. 1957. 125. 4. Mikszáth Kálmánné, Visszaemlékezései. 2. kiad. Bp. 1957. 395. 5. Nagy Miklós, A regényíró Vas Gereben, In, Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmából. Szerk. Mezei József, Bp. 1983. 142. 6. A Krk 23:319. idéz Bán Imrétől. Mikszáth archaizálását átfogóan tárgyalja Tompa József, A művészi archaizálás és a régi magyar nyelv. Bp. 1972. 172-174. A Krk jelölés mindig a Regények ciklusra vonatkozik. 18