Hagyomány és ismeretközlés. Salgótarján, 1986. november 14-15. (Discussiones Neogradienses 5. - konferencia kötet. Salgótarján, 1988)
Salamon István: Irodalmi ismeretközlés a Magyar Rádióban (1925–45)
A Rádió, mint az új hivatalos kultúrpolitika szószólója, azonnal magáévá tette a meghirdetett Gömbös-programot, és ennek szellemében igyekezett műsorait sugározni. Kozma Mik/ós, a Rádió akkori elnöke a fentebb említett Németh László-cikk nyomán az írót nagy műveltségű, széles látókörű fiatalembernek tartotta, és remélte, hogy az majd friss ötletekkel újítani tud az elavuló műsorokon. Németh László a felkínált állást hosszas gondolkodás után vállalta, remélve, hogy jó irányban befolyásolhatja a kormány „népbarát" politikáját. A Tanú 1934. novemberi számában A Magyar Rádió feladatai címmel részletesen ismer tette elképzeléseit, konkrét műsorjavaslatait. Irodalmi tanácsadóként írta később elfogadott tervezetét: „Azt szeretném, ha sok elszórt rádióelőadásból egy közös vállalkozás bontakozna ki, s a rádió, a legnagyobb magyar folyóirat munkatársait az tartaná össze, ami az eredményes folyóiratok munkatársait össze szokta tartani." Elképzeléseinek valóra válását elősegítette, hogy a 20 kW-os adóállomás áthangolásával a Budapest II. műsorideje napi 4 órával növekedett. Kozma Miklós nyilatkozata az Esti Kurir 1933. december 24-i számában: fl A kettős programadást a főváros és a vidék eltérő szükségletei teszik megokolná." „A rádió nagyon különböző műveltségű népelemekhez szól — írja Németh László — ugyanakkor néplap, amikor előkelő revü." (Az előbbi funkcióját Budapest I., az utóbbiét Budapest II. tölti be.) ,A közérthetőség önmagában nem nagy követelmény, de közérthetőség és magas színvonal együtt igen." Tervezetében még a következő témaköröket érinti: nyelvápolás, hagyomány és öntudat, nemzeti önismeret, életmód, életeszmény, jelentős fejezetet szentel a rádióbeli szépirodalom kérdésének. A Budapesti Hírlap 1935 karácsonyi számában megjelent nyilatkozatában már tapasztalatairól beszél. ,fizt hiszem, hogy Budapest II. kiállja az összehasonlítást a legjobb folyóiratokkal, változatosabb náluk és nem sokkal hígabb." Milyen műsorokat indított útjára Németh László? Néhány példa az első hetek programjából: előadás a Nobel-díjas Pirandellóról, az új angol regényről, az új francia irodalomról, Echkhardt Sándor a francia könnyelműségről" szóló tévhit eredetét magyarázza, az antik költőket Kerényi, Batsányit Halász Gábor méltatja. A közgazdász Cs. Szabó László Rooseveltről, Rácz Kálmán a kaucsukért, a kőolajért, a gyapotért folyó gazdasági háborúról szól. Márai Sándor elbeszélést olvas fel, Keresztury Dezső a magyarságot mutatja be német tükörben. Németh László az előadások megtartására a fiatal értelmiséget hívta meg, de nem feledkezett meg az idősebb nyugatos generációról sem. Kiemelkedő vállalkozása az új műsorsorozatok bevezetése, többek közt a BBC mintára tervezett Száz könyv sorozat, melyben ötven magyar és ötven külföldi remekművet akart ismertetni. E sorozatnak külföldi írókkal foglalkozó része került a Budapest II.-re. Az előadók: Babits Mihály, Benedek Marcell, Kosztolányi Dezső, Schöpflin Aladár, Szerb Antal. Őket állandó munkatársnak nyerte meg, csakúgy,mint a többi élvonalbeli nyugatos írót. A sorozatot pályázati kiírással köti össze, hogy a közönséget értékes művek olvasására szoktassa, feltételezve, hogy a hallgató elolvassa az ismertetett műveknek legalább a felét, s így választani tud az értékes irodalom és a ponyva között. A Homéroszról, Krúdyról, Móriczról és másokról szóló, valóban úttörő előadásokat Hevesi Sándor a Színházi Élet Rádió-Világhíradójába írt kritikáiban üdvözölte, és kiemelte Szerb Antalnak Swift-e lő adását. A Magyar Elbeszélés Antológia sorozatot Móricz Zsigmond nyitja Hét krajcár c. novellájával, melyet ő maga olvas fel a rádióban. A Kedves költőm sorozat első adásában Illyés Gyula mondott el részleteket a Ludas Matyiből. 104
